Vihar
Közönyöm tekerem be tréfából,
hidegben áll, összevissza téblábol,
falakat épít törött téglából.
Kiszökött a levegő ebből a légvárból,
kiszakadni nem tud berögzült sémákból. Mosolyog, mégis az érzelem mind másolt,
gödröt ások, belefekszem,
lépcsők a sarkon,
már mind megfejeltem.
A kitartásom épp olyan, mint anyámé,
a lelkem meg kicsit apámé.
Túlélési ösztönöm a két nagyapámtól ragadt rám, vihar vagyok, nem ócska szellő, mi simogat.
Az vagyok, ki elmebajból verseket írogat,
Ha tucat kell, keress másutt, jó sokat.
Csak úgy jó az élet, ha mocskosul megcibál.
Nem rémiszt semmi, s mégis minden megijeszt,
ha megrekedsz, mocskosul megfizetsz,
ordító orkán, sötét utcák sarkán,
talán így jön el a Sátán.
Satnya a szív meggyötört testben, jól beleestem, legnagyobb hibám, hogy ember lettem, csodás,
épp egy ilyen gyarlót kerestem
ezer más kontinensen,
hogy lepne el az utca pora,
ó, szívem, ó, te ostoba.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Szickey_Me2022. április 12. 11:13
Ez a vers nekem annyira ritmuskiállásos, annyira elkapható ritmusú, gördülő, pörgő, betaláló, csodásan monoton, remekebbül belerímelő, és bár erős szlengeket talán nem hozott most, nekem sorról sorra rapszöveg.
(ha ránézek a kedves kis arcodra ott fent jobbra, még inkább megvagyok győzve :)
Élvezetes, nem túl kemény és forgácsoló, de nekem nagyon hozza a rapgyökerek kis hajtásait.
Köszönöm szépen, kedves Vivien! :)
Szickey
gypodor2022. április 12. 08:39
Egyedi szabadvers, remek versképek
Gratulálok
Gyuri
feri572022. április 12. 06:52
Kiváló, tökéletes szép alkotás Vivien.
Szívvel gratulálok.
Feri
raitano2022. április 11. 21:35
Gratulálok! Jó vers lett! Így tovább az egyedi alkotásokkal, költőnő!
fredok2022. április 11. 21:00
Kedves Vivien!
Az életem folyamán, szinte bármi lettem volna szívesen, csak az nem, aki voltam...ennek eredete a "különös gyermekkorom (ezt ki is hagyom)
"Satnya a szív meggyötört testben, jól beleestem, legnagyobb hibám, hogy ember lettem, csodás,
épp egy ilyen gyarlót kerestem"
soraiddal, teljesen azonosultam de azt is mondhatnám, hogy nagy százalékban rólam írtad ezt az alkotást.
Nagy szívvel: fredok
orpheus35352022. április 11. 20:40
Túlélési ösztönöm a két nagyapámtól ragadt rám, vihar vagyok, nem ócska szellő, mi simogat.
Tetszik ez az erő.
Szeretettel:Ildikó