Tóth Henriett (Jeffyta)

Kitartó szeretet

Végig melletted

Megszakad a szívem,
Betegen látlak téged.
Betegen állsz előttem,
S csak némán nézel.
Segítenék neked,
De nem tudok.
Némán nézlek,
Teszem, amit tudok.
Az erőm javából adok,
Adok, amit lehet,
Megteszem érted mindazt,
Mindazt, mi szükséges.
Igyekszem, hogy neked könnyítsek,
Könnyítsek a jelenlegi rossz léten,
Feledtetni eme kegyetlen életet,
Hogy ne fájjon, ne bántson ez téged.
Persze, ebbe minden nap kicsit belehalok,
De tudom, majd egyszer szebb nap ragyog.
Eljön majd az idő,
Az idő, mikor rád tekintek.
Mikor nézlek,
S egészségesen látlak téged.
Kicsattanóan, erőtől duzzadóan
Állsz majd velem szemben,
Én meg némán nézek terád,
Örömkönnyeim hullnak csak egyre.
Te is nézel engem,
Engem.
Ragyogó szemekkel.
S annyit mondasz, köszönöm
S szeretlek.