Hóban hagyott friss nyomok
Esti havazásban egy ember haladt,
jégpáncél reccsent súlya alatt,
hókristály csillant kabátján,
léptei számlálták vén korát,
hóban hagyta friss nyomát.
Gyémánt dér a fák hegyére ült,
dermedt ágon csipke szenderült,
bokrok hókunyhójába cinke repült,
vitte fiókáinak a csodát,
hóban hagyta friss nyomát.
Múltak a telek örökzöld fenyők alatt,
Fagyos szél fújta ösvényre a havat.
Friss lepel borult a régi hóra,
emberöltő éveket elsodorva,
hóban hagyta friss nyomát.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
feri572022. március 4. 14:36
Nagyon szép alkotásod Enikő.
Szívvel olvastam.
Feri
De-Di2022. február 19. 23:15
Hótakaró alatt, meleg gondolatok halmaza maradt.
Tisztelettel De~Di
Madmi2022. február 3. 20:31
Bájos. 🙏 Adriana
Smen(szerző)2022. február 2. 13:28
Nagyon aranyosak vagytok, köszönöm szépen! 🥰
Mikijozsa2022. február 2. 11:38
télvégi történet - nagyon tetszett, szívvel olvastam, és gratulálok
MarcziM.Mathias2022. február 2. 11:28
Így múlik el a világ dicsősége,
hogy helyet adjon újabb dicsőségeknek!
Szívvel gratulálok:
Mathias
orpheus35352022. február 2. 11:18
Vajon ki volt az az ember?
Milyen lehetett, ki ott nyomot hagyott?
Szívvel:Ildikó