Ezt a verset egy tagunk töltötte fel az oldalra. A mű nem minősül hivatalos tájékoztatásnak, a benne szereplő esetleges állítások a képzelet szülöttei, és semmi esetre sem tekinthetőek objektív hírnek vagy tanácsadásnak. A koronavírussal kapcsolatban a koronavirus.gov.hu címen elérhető hivatalos oldalon lehet tájékozódni.
Virágkorona
Látványa e virágnak oly édes nekem,
Áldása az imának fényes réteken
Nyugtatott meg, és tesz boldoggá.
Testem küzdött égető éjeken,
Lelkem hűtött, a fájdalom szívtelen,
E vírus mégsem tett csillagporrá.
A remény, mi éltetett, holott sejtelmes a jövő,
Holdfény lépkedett szenvedő, lüktető,
Izzó görcsben ernyedt testemen.
Megtört ajkam imát mormolt,
Súgtam halkan, majd megcsókolt
A hűs hajnalba veszett végtelen.
Újra én vagyok, győztem fölötte,
Lassanként szárnyalok, imámnak gyümölcse
E virágot hozta, mely oly édes nekem.
Kecskemét, 2021. november 27., A COVID margójára
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
feri572021. december 8. 04:47
Kiváló, szép kifejező alkotás Szilvia.
Szívvel olvastam.
Feri
m.falvay2021. december 7. 21:34
Nagyszerű sorok a reményről .
Szívvel Miki
John-Bordas2021. december 7. 21:19
Kedves Szilvia, gratulálok a felepulesedhez és a gyönyörű versedhez egyaránt, ❤️ hagytam, ölel János szeretettel