Szerző
Vers

A verset eddig 147 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. november 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Szabó András (Öcsi)

Kezdjük elölről (2. rész) - Válasz

Ne kezdjük elölről, az időpazarlás lenne,
Ismerjük egymást, ezt inkább kihasználni kéne.

Értem a problémát, hidd el, nekem se jó így,
Változtassak az életünkön, hol kezdjem, és mit.

Van egy munkám, amit szeretek csinálni,
Lemondjak róla, életem egy részét ez tölti ki.

Viszont a fontossági sorrend felülír mindent,
Hisz annak idején elraboltad a szívem.

Érted küzdenék bármi áron, hisz te vagy a párom,
Te vagy az, akivel az életem maga az álom.

Te adsz erőt a fárasztó, nehéz munkában,
És a nap végén te vársz az édes otthonunkban.

Egyszer egy kis kulcsot kaptam tőled,
Ami a szíved nyitja, igaz, csak jelképesen.

Azóta is őrzöm, itt van a nyakamban,
Ez jelenti hozzád az utat az agyamban.

Az oltár előtt az esküvőn, erre, remélem, emlékszel,
Mikor kimondtam az igent, könnyek szöktek a szemedbe.

Most is azt látok csillogni benne,
De ezt most nem az öröm hozta ki belőle.

És együtt jóban-rosszban, erre is emlékszel,
Úgy látom, a rosszat sokkal nehezebb megélned.

Nem hittem, hogy mindez ilyen érzékenyen érint,
Én másképp fogom fel nem tragédiaként.

Érted bármit megtennék, akár odaadnám az életem,
De érts meg engem is, és egyelőre ne kívánj többet.

Régebben otthon neked mindig segítettem,
Rád sohasem házicselédként tekintettem.

Aki csak kiszolgálja a férjét, hites urát,
Fontos, hogy mit érzel, mi kiegészítjük egymást.

Hidd el, annak idején én sem erre vágytam,
Hanem örök boldogságra egymás karjában.

Nyugalmat szeretnék az életünkben,
Ahol a testünk reggelente összebújva ébred.

Szépséged még mindig lenyűgöz és elvarázsol engem,
Nekem ugyanaz a kislány maradsz, akit megismertem.

Hiányzol, szeretném, ha visszakaphatnálak,
Jókedvűen, önfeledten újra nevetni látnálak.

Vannak dolgok, amik örökre megragadtak bennem,
Főleg az első éjszaka, mikor nekem adtad a tested.

Egy romantikus félhomályban kettesben
Tegyük meg egymás felé az első lépéseket.

Érezzem a szíved dobbanását, a bőröd izgató illatát,
Ahol vadul és szenvedélyesen csókolhatom a szád.

Nálad jobbat sose találnék, imádlak téged,
Csak te vagy nekem, számomra te jelentesz mindent.

Tisztában vagyok vele, nélküled mit veszthetek,
Azzal a csonka élettel, nem tudom, mit kezdhetek.

Örök hűséget és szeretetet fogadtam egyszer,
Amit betartok bármi áron, bármeddig is élek.

Hirtelen valami furcsa dolog történik velem,
Egyre homályosabb lesz a tekintetem.

Ez nem, ez nem lehet,
Én el nem érzékenyülhetek.

Nekem keménynek kell lennem,
De valahogy nem igazán megy.

Pedig nagyon küzdök ellene,
Ezért az írást inkább befejezem.

Ez a végszó, ennél többre most nem vagyok képes,
Örökké szerető, hű férjed.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


OcsiAndras1963(szerző)2021. november 6. 19:39

@feri57: Köszönöm az értékelést, jól esik.
Bocsánat a késői válaszért, de a munkám teljesen lefoglal.
Pont ez hozta létre a verseimet, sajnos, ezért nincs időm másokra.
Ha ezt megoldom a folytatást is megírom.
Köszönettel, András

feri572021. november 2. 13:59

Remek alkotásodhoz András.
Szívvel gratulálok.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom