Szerző
László Orsi

László Orsi

Életkor: 25 év
Népszerűség: 41 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 493 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. október 31.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (18)

László Orsi

Nem megyek én...

Nem megyek én a temetőbe ki,
Koszorút sem vonszolok a sírig,
A gyertyát is itt gyújtom meg az asztalon,
Mit számít ma, hogy kinek a sírjánál van nagyobb,
Nekem nem hoz megnyugvást egy betonkő,
Hiába is mondják, hogy ott nyugszik Ő,

Mert nem ott van, hanem a szívemben,
S a hiányt is csak én érzem ott bent,
Nem kell mutatni a külvilágnak semmit ebből,
Elég, ha az én szívemet tépi a hiány fel sebestől.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


m.falvay2021. november 5. 20:42

Mindenki máshogy éli meg a gyászt és ez szíve joga . Bármelyik lehet őszinte ,szívből jövő .
Szívvel Miki

fredok2021. november 2. 05:58

Tökéletesen egyetértek!
Szándékosan nem is olvasok, "gyásszal kapcsolatos verseket de a Cím megállított, mivel én sem...
Szívvel olvastam Alkotásodat, tartalmas szép napot kívánok!

gypodor2021. november 1. 08:12

Elgondolkodtató vers. Lassan versennyé válik , ki állít nagyobb, drágább síremléket. Itt is a pénz beszél. De van ennek egy meghittebb oldala is: nem a kivonszolt koszorúkra gondolok, hanem a sír mellett gondolkodó perceinkre, amikor szembesülünk emlékeinkkel
Szívvel
Gyuri

Leslie20162021. november 1. 06:25

Nagyon igaz.
Szívvel olvastam versed.
László

Julia_gall2021. november 1. 05:31

Remek versedhez szívet tettem.

Zsuzsa03022021. október 31. 20:05

Remek versed
szeretettel
olvastam!
Jó egészséget, szép napokat
kívánok:
Zsuzsa

1-9-7-02021. október 31. 17:50

Igen igazad van egyrészt szívünkben élnek de sírban van testük és ha senki nem menne ki sírjaikat ellepné a gaz Nincs szomorúbb látvány mint egy elhanyagolt sír és nem mások miatt nem érdekel engem sem mit mondanak de az imákon túl a szívben őrzött emlékeken túl a sírjaik gondozása sem hárítható el szerintem De még fiatal vagy talán még nem érted ezt a részét és hidd el megnyugszik ott az ember de míg nem mész ki nem tapasztalhatod meg versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

S_Patricia2021. október 31. 15:13

Közös emlék, közös gyertyagyújtás. Ez is szép emlékezés, emlékezetes lehet, ahogy az otthoni is. Nem a hivalkodás a lényeg, erről szól nekem a vers.

CD57.sz2021. október 31. 15:08

Drága Orsi! Megélni a gyászt, a fájdalmat, az űrt amit szerettünk elvesztése okoz semmihez sem fogható. Az emlékezés... mindennapos és "szívet tépő..."
Versednél szívem hagytam, szeretettel: Klári

orpheus35352021. október 31. 14:59

@orsiin: Persze, hogy nem, igazad van. És szeretetem jeléül, itt az éterben ezt küldöm neked, kedves Orsi:
"Valamit kérnek tőled
Megtenni nem kötelesség
Mást mond a jog, mást súg az ész
Valami mégis azt kívánja:
Nézd, tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!"
(Túrmezei Erzsébet)
Meghitt, csendes emlékezést kívánok Neked, Orsi.

feri572021. október 31. 14:46

Halottak napja nem a temetőkben van hanem a szívünkben.
Remek versed.
Szívvel olvastam.
Feri

Trinity0922021. október 31. 13:57

Szép vers!

MarcziM.Mathias2021. október 31. 13:51

Én otthon gyújtok gyertyát.
És nem csak Halottak napján.
Versedet szívvel olvastam:
Mathias

Jerzsi2021. október 31. 13:37

Még nagyobb fájdalom, ha nincs hova kimenni, emlékezni, lerakni a terhünket, sįrni, ha kell, vigaszt nyújtani, ha gondoljuk, hogy erre van szükségük, hiszen ott van a sįrkő alatt, ami megmaradt belőlük erre a földi világra. Engem ott nem érdekelnek a szomszéd sírok, díszek, s igyekszem a saját virágaimat kivinni szeretteimnek. Ugyan én most nem tudok kimenni a temetőbe, de amint megtehetem, pótolom.
Nem vagyunk egyformák, Orsikám. Szívből gratulálok versedhez, és hidd el, megértelek.💞
Ölellek: Erzsi

kicsikincsem2021. október 31. 12:45

Egyetértek a gondolataiddal, bár én kimegyek a sírhoz... szívvel olvastalak, gratulálok!
Ilona

John-Bordas2021. október 31. 12:27

Kedves Orsi,verseddel egyetértek, hasonlót írtam én is tegnap, sőt tovább megyek nem értem a " hosszantartó" gyász értelmét sem,az ember az egyetlen""állat" amelyik tudja hogy meghal valamikor és mégis próbál úgy tenni mintha ez büntetés lenne és elveszíti " az örök testi élet" lehetőséget,nagy szívvel gratulálok hozzá ölel János szeretettel

orsiin(szerző)2021. október 31. 12:15

@orpheus3535: ettől eltekintve szoktam járni. De nem gondolom, hogy ez az egyetlen módja a gyásznak.

orpheus35352021. október 31. 12:11

A szívben őrzöd, kit szerettél, és már nem lehet melletted. Majd egyszer, ha mégis kimész a sírhoz, és testének nyughelye mellett állsz, talán megérzed, hogy a por, ki ott nyugszik, a szívedben élőnek a pora. S ha majd egyszer, valamikor, mégis viszel koszorút, sírj nyugodtan. Ennek ellenére értem, hogy versed megírásával magad fájdalmát öntötted szavakba. Üdvözlettel:Ildikó

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom