Sehol lenni
Sosemvolt percekben
láttalak nevetni.
Seholvolt helyeken
volt pénzem semennyi.
Megvettem a csöndet
tizenkét hajtinccsel.
Az a perc örök lett,
átélem senkivel.
Semmiszín szemedben
tarka láng lobogott.
Hideg volt, kerestem
lelkünknek lobogót.
Semmilyen nemzetként
vacogtunk a porban.
Bőrödre csillagfényt
leheltem azonban.
Senkik sem lehettünk,
így lettünk emberek.
A fagyban mibennünk
csak szívünk didereg.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
hillailaszlo-ve2021. október 5. 00:02
"Senkik sem lehettünk,
így lettünk emberek.
A fagyban mibennünk
csak szívünk didereg."
Szomorú történet, de a versed
remekbe sikerült!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci
Leslie20162021. október 4. 06:50
Nagyon jó.
Szívet adtam versedre.
László
MarcziM.Mathias2021. október 3. 19:28
Jó!
Szívvel:
Mathias
VaradyEndre2021. október 3. 14:59
Remek versed megfogott, elgondolkodtatott.
Szívvel:Endre