Szerző
Vers

A verset eddig 34 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. szeptember 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Szabó Márta Tubimarti

De ha egyszer

Valahogy nem az a sors jutott,
Valahogy nem az aranyérem,
Valahogy az én szívemet
Elcserélték nékem.

Lehet, hogy rossz jegyet vettem,
Talán nem is jó helyen járok,
Talán kisemmiztek,
Ellopták minden álmom.

Valahogy sehogy sem áll össze,
Hiába illesztgetem a képet,
Nem abban a korban élek,
Hogy ettől jót is reméljek.

Valahol elszakadt, valahol megállt,
Nem a jó irányba haladt az utam tovább,
De már mindhiába... hiába is fordulnék vissza,
A sorsom... már előre meg lett írva.

Nincs mit tennem, így kell élnem,
Az aranyérem nélkül kell győztesnek lennem,
Elfogadni a sorsomat, mit szántak nekem,
S megtalálni benne... a helyemet.

Megtalálnám én, ej, ha hagyná is,
De a sors velem elég mostohán bánik,
Jóért rosszal fizet cserébe,
S nem szégyelli, de kinevet előre.

Bolondnak tettet, minthogy megbecsülne,
S úgy meglibbent, mintha szívem lepke lenne,
Pedig nagyot üt, s keményet...alig viselem.
De ha egyszer kilépek a sorból...

Azt nem köszöni senki meg.

2021. szeptember 7.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572021. szeptember 15. 09:15

Szomorú sorsú alkotás Márta átéreztem minden sorát.
Szívvel, szeretettel gratulálok.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom