Szerző

Voodoo

Népszerűség: 413 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 342 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. szeptember 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (26)

Voodoo

Furcsa játszma

Vajon miképp rohant el mellettünk ennyi év,
hová tűnt a szelíd patak, napsütötte rét?
Elpárolgott jókedvünk is mára, démon-könny*
ült szemed sarkába, és felfalta a közöny
álmainkat, amiket szívünk dallamára
vágy-ecsettel festettünk a felhők falára...
Bár csillagaink rég elvesztették fényüket,
mégse hiszem, hogy sokáig bírnám nélküled,
féltékenység, vádak, kitartó tagadással,
szeretni egymást, közben harcolni egymással,
életünk boldogságpohárba töltött káosz,
cseppnyi Éden, közel a Pokol kapujához...

Mostanában gyakran esik, s annál meglepőbb,
hogy elég egy verőfényes hétfő délelőtt,
és hirtelen minden más lesz, úgy ölelsz újra,
mintha nem tévedtünk volna egy alagútba,
ilyenkor nem számít, hogy mi történik velünk,
mindegy, hova indul(t)unk, és hová érkezünk.
Persze később folytatódik a furcsa játszma,
ki lép (le) előbb, a kőr, ász vagy a pikk dáma,
menekülni lenne jó, de szívem visszatart,
a tűz ellobbant már rég, csak a hamu alatt
parázslik szikra, elnyelt egy ócska kalitka...
néha besüt a nap, igaz, ez elég ritka...

*Melanie is always (in) blue... mégis mi ez a mélabú?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Callypso2021. november 3. 05:52

Szép, nagyon szép! Most nem is írok hozzá mást, csak nagy szívet hagyok és szeretettel, elismeréssel gratulálok! (:

kicsikincsem2021. szeptember 13. 17:49

A megszokott egyéni stílus, szívvel gratulálok!
Ilona

Nichi-ya2021. szeptember 11. 20:06

Nagyon szép! Sok szeretettel, szívvel gratulálok.

Shanti72021. szeptember 10. 13:00

Csodás gondolatok, szerelem, tepelődés, kétségek, de a Nap mindig kisüt, hogy lásd merre kel menni. Ölellek szeretettel Shanti

Nicol_C.Davis2021. szeptember 9. 11:10

Ez a ritmusos hullámzás utólérhetettlen.
Mint mindíg. :)
Üdv
Nicol

Törölt tag2021. szeptember 9. 09:22

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2021. szeptember 9. 09:19

Törölt hozzászólás.

lorso2021. szeptember 8. 11:48

Kiváló alkotás!
Zsolt

Eci2021. szeptember 8. 09:24

Remek vers! Szívvel, szeretettel Edit

Leslie20162021. szeptember 8. 08:11

Remek. Tetszik a versed.
Szívvel olvastam.
László

anci-ani2021. szeptember 7. 21:39

"Mostanában gyakran esik, s annál meglepőbb,
hogy elég egy verőfényes hétfő délelőtt,
és hirtelen minden más lesz, úgy ölelsz újra,
mintha nem tévedtünk volna egy alagútba,"...

Az alagútból kiérni boldogság! :)
Szívvel, szeretettel gratulálok:
Anci

Motta2021. szeptember 7. 21:35

Szép sorsversedet szívvel olvastam.
Motta

Mesiko-szan2021. szeptember 7. 20:41

+Elkápráztattál újra , gratulálok!

ditte1422021. szeptember 7. 20:20

Kedves Voodoo!

Milyen pontosan tudod ábrázolni a szerelem érzésének fonákságait végleteit, s mindezt költői színnel, erővel, csak gratulálni tudok hozzá!!!
Óriás szívet hagyok,
elismeréssel szeretettel:
Erzsébet

"Bár csillagaink rég elvesztették fényüket,
mégsem hiszem, hogy sokáig bírnám nélküled,
féltékenység, vádak, kitartó tagadással,
szeretni egymást, közben harcolni egymással,
életünk boldogságpohárba töltött káosz,
Cseppnyi Éden, közel a Pokol kapujához..." !!!!

VaradyEndre2021. szeptember 7. 19:56

Remekül megírt sorsversedhez szívvel gratulálok.
Üdvözlettel:Endre

maxika2021. szeptember 7. 19:40

Ismét egy remek Tőled!
Üdvözlettel
Albert

Zsuzsa03022021. szeptember 7. 19:07

Ötletes és nagyon szép vers!
szívvel, szeretettel
gratulálok!
Szép napot, jó egészséget
kívánok:
Zsuzsa

Maria_HS2021. szeptember 7. 18:45

Hmm.

norabora2021. szeptember 7. 18:40

Nagyon ötletes alkotás! Gratulálok!

1-9-7-02021. szeptember 7. 18:29

a tűz ellobbant már rég, csak a hamu alatt
parázslik szikra, elnyelt egy ócska kalitka...
néha besüt a nap, igaz, ez elég ritka... az a lényeg hogy még parázslik a szikra amíg így van fellehet lobbantani CSODÁLATOS szép versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

feri572021. szeptember 7. 18:03

Csodálatosan szép alkotásod.
Szívvel és tetszéssel olvastam.
Feri

laszloklara2021. szeptember 7. 17:29

Remek a sorsversed

Sida2021. szeptember 7. 16:56

"elnyelt egy ócska kalitka...
néha besüt a nap, igaz, ez elég ritka..."
Mindenkinek megvan a saját kalitkája, de ilyen az élet.
A vers tetszik.
Gratulálok.
Si

41anna2021. szeptember 7. 16:52

"Persze később folytatódik a furcsa játszma,
ki lép (le) előbb, a kőr, ász vagy a pikk dáma,
menekülni lenne jó, de szívem visszatart,
a tűz ellobbant már rég, csak a hamu alatt
parázslik szikra, elnyelt egy ócska kalitka...
néha besüt a nap, igaz, ez elég ritka..."

3szív) Nagyon nagyon szép ,fenkölt szép, vers kedves Voodoo!

Melinda

Evanna2021. szeptember 7. 16:50

Az élet egy viharos tenger, ahol a hajóját uralni tudó /vagy nem tudó/ kapitányon múlik hajója és a vele utazók életben maradása.
Szívvel - Evanna

voodoo(szerző)2021. szeptember 7. 16:08

A blgomból hoztam... --> azért, hogy ne hidd, hogy csak a te életed *****dott el... Vagy nem is? És minden vég tényleg a kezdet is? Valami más, valami új kezdete? Nekem ne mondd, átéltem (túléltem) pár hasonlót. Az az igazán nehéz, amikor szembesülsz azzal, hogy nincs tovább, amikor lépni kell. Konkrétan lelépni, ha maradsz belepusztulsz... mert

"A szív időnként mennydörög, eget ráznak az ösztönök,
A vihar végén tiszta ég lesz a valóság."

https://www.youtube.com/watch?v=tz4VQ5audTA

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom