Alkonyati séta
Szürkület volt már,
egy korhadt oltár
előtt tűnődtem.
Istenek nélkül
imámat végül
konyakba öltem.
A félhomályban
mozogni láttam
a festményeket.
Bíborba borult,
s szunnyadni vonult
a kőmennyezet.
Szürkület volt már,
holdfénnyi bojtár
vezetett haza.
Istenek nélkül
emberré szépül
minden éjszaka.
A félhomályban
szélesre tártam
a kezeimet.
Bíborba borult
harangként kondult
bennem az ihlet.
Szürkület volt már,
a szív máshogy jár,
ha csillag nézi.
Istenek nélkül
a vágy melléül,
és megigézi.
A félhomályban
űz zabolátlan
játékot vele.
Bíborba borult,
majd bús porba hullt
szívem teteme.
Szürkület volt már,
egy télbeholt nyár
lassú búcsúja.
Istenek nélkül
pogány meséül
távozott újra.
A félhomályban
szeretve-lágyan
intett még felém.
Bíborba borult,
s emlékké tompult
tüze az enyém.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
zeanna2021. szeptember 12. 15:09
Kedves Ákos! Szívet hagyva olvastam remek versedet. Üdv. Anikó
Eci2021. szeptember 8. 10:00
Kedves Ákos! Szívvel olvastam szép versedet! Szeretettel Edit
hillailaszlo-ve2021. szeptember 8. 00:25
"Szürkület volt már,
egy télbeholt nyár
lassú búcsúja.
Istenek nélkül
pogány meséül
távozott újra.
A félhomályban
szeretve-lágyan
intett még felém.
Bíborba borult,
s emlékké tompult
tüze az enyém."
Csodás képek egy különleges versben!
Egy híján a rímképlet AAB,
ám a harmadik sorok párosan rímelnek!
Ezek összességében nagyon szép, dallamos,
ritmusos verset adnak!
Csodás, élvezetes lett ez a séta!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci
feri572021. szeptember 7. 14:48
Remek, kiváló alkotásod.
Szívvel olvastam.
Feri
John-Bordas2021. szeptember 7. 13:00
Remek szerkesztés, tetszesemet hatalmas ❤️ fejeztem ki, ölel János szeretettel
VaradyEndre2021. szeptember 7. 12:50
Remek,dallamos versedhez szívvel gratulálok.
Üdvözlettel:Endre