Györki Armand

Méz

"Nézd; a nyár az emésztőgödörbe gereblyézte az öngyilkossági kísérleteket,
ha a mocskukba ülsz, egész könnyű beszélni az elhatározásokról."

(...) aztán úgy éltél te is a saját öledben, mint
lassan főzött, öregebb állatok.

A telefonod belsejéről nem kérdezel,
a kimenő hívásaid hetek óta olyanok, mint
egy ujjlenyomatos borjúszegy;
részegen hangpostákban vacogsz,
és egész életedben
meztelen lábfejekre cserélted a
hálózsákok tollait;

talán ez az oka, hogy a konyhában
összeütött *** után párnáid helyére
finom húst meg mandalákat hallucinálsz,
hogy hullafáradtan Hermész-kút
plusz rózsaszín bőrhibáik a nyelveden.

Szerintem szereted ezt:
darázsderekak szaggatják
az álmos méheket, onnan meg
állomásról-állomásra
földalatti fémsárkányok
hordják szét a mézed.
Nyár.