Szerző

Voodoo

Népszerűség: 413 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 373 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2021. augusztus 31.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (26)

Voodoo

Fénytörés

Az álomba dermedt vidéket fürkészem
az ablak mögül a szitáló sötétben,
pókhálót sző a csend, hiába tépkedem,
belehullt az éj is, hideg és fénytelen,
felhő-szörnyek ballagnak az égi mezőn.
Bár nem látom innen élesen, csak érzem,
mintha egy csillag pislákolna az égen,
hogy mégse legyen annyira reménytelen,
persze az is lehet, hogy odaképzelem,
s csak egy autó hajt éppen a hegytetőn.

Mindig vonzott a végtelen, hogy elérjem,
és múltam baljós lapjait összetépjem,
de aki nem lép túl az elszaladt éveken,
míg kísérti a múlt, szeretni képtelen,
kizárja a fényt a leengedett redőny...
Közben kerestem valakit, és már értem,
így akartam megtalálni jobbik énem,
utáltam magam, vad voltam, és féktelen,
a világ színház lett, szerep az életem,
jól haladtam... lefelé... az emelkedőn...

Mikor rád találtam, végre újra éltem,
remény-csillag voltál az örvénylő éjben,
sajnos, álom maradtál túl a bérceken,
jött egy furcsa érzés, valami félelem,
s elragadta hajóm a szél a cél előtt...
Most is utazom, mint főhős a mesémben,
hét tengeren át esőben, napsütésben,
a fény és a remény, mindkettő lételem,
egyre csak a kéklő láthatárt kémlelem,
mert tudom, hozzád repít a varázserőm...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Callypso2021. november 1. 19:14

Lehet, hogy másmilyen kapcsolat van Nektek megírva, mint amilyenre először gondolnánk. De az biztos, hogy olyan nagyon erős kapocs, és olyan nagyon erős támasz vagytok egymásnak, melyek nem hiányozhatnak az élet során, mert fontos szerepetek van egymás valóságában... Ez biztos nem könnyű, de az nem vitás, hogy végtelenül csodálatos dolog is egyben... Gyönyörű a versed, mint mindig! Gratulálok, kedves VooDoo! (:

lorso2021. szeptember 8. 11:49

Elismeréssel,
Zsolt

Nichi-ya2021. szeptember 7. 19:38

Nagyon megható alkotás. Sok szeretettel, szívvel gratulálok.

voodoo(szerző)2021. szeptember 7. 16:39

Kedves Mindenki, majd odaérek én is a verseitekhez, de most még annak is örülö, amit itt láttatok. Írok megint, és persze olvasok is majd, rengeteg a pótolni valóm. Addig is, köszönöm, hogy itt jártatok, és örültem, de ezt úgyis tudjátok mindannyian...

Törölt tag2021. szeptember 4. 21:14

Törölt hozzászólás.

voodoo(szerző)2021. szeptember 4. 20:09

@Liwet: Sajnos autólámpa volt, nem csillag. Már tudom.... A varázserőmmel pedig az átkot kellene levennem magamról, mert ma már az álmaimat és megmérgezi. DE... éppen keresem az ollót, hogy megoldjam a gordiuszi csomó(m) titkát. Majd a blogomban a többit.... (Annyira tudtam, hogy ha megidézlek megjelensz... De bocsásd ezt meg nekem, mert álmaimat nem tudom irányítani, oda álmodom magam, ahová a szívem húz, az eszem pedig nem szólhat bele...) Ölellek...

Törölt tag2021. szeptember 4. 18:56

Törölt hozzászólás.

bakonyiili2021. szeptember 4. 13:19

@voodoo: Kedves!
Üdv a Fedélzeten! Tudom, érzem itt jó kikötni, enyhe lankára talál az ember /szíve-lelke/ ! S ha rózsa is van, az illata balzsam a fájdalomra, megéltem!
Küldök az új kertemből most egy sárgát, egy pirosat és egy ártatlan fehéret.
Gyógyulásodra, és bízva benne az oldalamon is üdvözölhetlek /tudom ez már nem a Balaton-part,/ de itt is szép!
Szeretettel: Ili

voodoo(szerző)2021. szeptember 4. 09:54

@Kicsikinga: @jusziko:

Akkoriban űrhajón szálltam, mert eltört a szárnyam,
és épp a Kis Hercegre vártam, elnyűtt űrruhámban,
igen, arra a hercegre, abban a szép mesében,
be is toppant percek múlva, a rókával kezében.
Jókedvük volt, mint mindig, és ilyenkor énekeltek,
ha kérdeztem, kérdésemre is dalolva feleltek,
daloltak a Rózsáról, és arról, hogy álmodni jó,
mert álmunkban mindig süt a nap és sose hull a hó...

Azt terveztük, hogy a kis planéta színeit együtt
életre keltjük, és hétalvó lakót felébresztjük,
átaludták az évet, háromszázhatvannégy napot,
újévkor felébredtek, s mindenki tovább alhatott...
Éppen akkor mentünk oda, amikor eltelt egy év,
tudtuk, hogy reggel majd előbújik házából a nép,
s miért maradtak volna ébren, ha csak a szürke táj
várta volna őket, na és az állandó félhomály...

Sietnünk kellett, mert közben elszaladt a délelőtt,
mint kifestőkönyv lapjai, vártak ránk erdők, mezők,
színeket kevertünk, és végeztünk pár óra alatt,
elrohant az idő, estére pár csepp ezüst maradt...
A Napot sárgára festettük, a tengert meg kékre,
színpompás virágok kerültek a zöldellő rétre,
a Hold nekem jutott, rákerült a maradék ezüst,
felragyogott, mikor az utolsó csepp is rákerült...

Ledőltünk pihenni, fölénk borult egy fűzfa lombja,
még rám néztek, és befészkelték magukat karomba,
azt kérték meséljek, de nem várták meg heppiendet,
elaludtak mosolyogva, s hajnalban útra keltek...
Én még megvártam a csodálkozó bolygólakókat,
tátott szájjal bámulták a csodás látnivalókat,
majd búcsút intettem: Viszlát a Tejút-menti Bárban!
és eltűntem én is a csillagok forgatagában...


Ps.: @jusziko: ne félj, annyira nem vészes a helyzet, már rég kivágtam magam a vogon-fogságból is. Még egy kicsit lődörgök a Tatuinon a hátrahagyott Star Wars díszletek között, és nemsokára rádcsörgök a Yodafone-on...

voodoo(szerző)2021. szeptember 3. 18:08

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Kicsikinga2021. szeptember 3. 17:25

@jusziko:
Te drága, csodálatos lélek!
Isten áldjon meg és mindenkit, akit szeretsz, és akik szeretnek Téged!
Még a szomorúságom is, ahogy elnézem, tán még mosolyog is !
Ölellek,köszönve Téged!

jusziko2021. szeptember 3. 13:55

@voodoo: @Kicsikinga:

Ölelés helyett jobb híján ezt hoztam Nektek, hátha egy picit csökkent a szomorúságon. Messziről, a csillagösvényen cipeltem végig, út közben egy-két rím beakadt a Hold sarlóba, de végül csak itt van:

A Tejút egyik csillagán talán a Főnököt láttam!
Vándorköpenyben állt ott és angyalszárnyban.
Haját szél fútta s körötte éter,
volt vagy százezer kilométer
köztünk, s a Hold tányérjára
akkor éjjel
halvány pasztellt kent széjjel.
Én sárgának láttam.
Egy sárga sálnak.
Vállkendőnek, aranyhajszálnak.
Szívnek, könnynek és ölelésnek.
Érkezőknek, kik mindig késnek,
és indulóknak, búcsú nélkül,
és mély zöldnek, mely végül kékül.
És kéknek és feketének,
és éjnek és menedéknek,
de leginkább varázslatnak,
titkoknak, melyek reám hatnak.

Ezt láttam a Tejúton járva,
belebújva egy sárga sálba.

És a sál röppent tovább, mint inga,
lengett, lógott és libegett,
s halványan rámosolygott Kicsikinga,
s kérdezte: Itt ki nevet?
Én. Mondta a szomorúság és vállat vont.
Ha kedvem tartja, akár boldog is lehetek.

Szeretettel ölellek Benneteket!

Kicsikinga2021. szeptember 2. 18:01

@voodoo:
A szomorúságom már nem illan el olyan hamar, és én is hallgatok, egyre mélyebben...

jusziko2021. szeptember 2. 14:51

Időrendben fordítva olvastam, de ez semmit nem von le a keltett érzés minőségéből. A Te verseid jobb féltekések. Érezni lehet őket, nem érteni. Óriási különbség!
Ölellek!

voodoo(szerző)2021. szeptember 2. 11:57

@Kicsikinga: a következő versem mindent megmagyaráz, azt hiszem. A blogomba már feltöltöttem. De lehet, hogy csak összezavar, felkavar mindent megint... Egy álom, ami életben tartott, erőt adott évekig, miközben...

"Hazugságban fénytörés, csillogásban egy sötét rés,
Ott beszűrődik tiszta szívvel a valóság"


Ui. Drága Kinga, sajnálom a szomorú perceket, ha én okoztam, de nem véletlenül hallgatok el időről-időre én sem. Inkább hallgatok...

Kicsikinga2021. szeptember 2. 10:34

"Utas, és Holdvirág"

Csak úgy eszembe jutott.

Kicsikinga2021. szeptember 2. 10:18

Ez az "utas", és Te, jól megríkattatok!
Nekem too late...

anci-ani2021. szeptember 1. 22:55

"
Mindig vonzott a végtelen, hogy elérjem,
és múltam baljós lapjait összetépjem,
de aki nem lép túl az elszaladt éveken,
míg kísérti a múlt, szeretni képtelen,
kizárja a fényt a leengedett redőny..."

Bizony rajtunk is múlik, milyen élet vár ránk, mert ha nem várjuk a szépet és jót, a boldogságot, akkor azok elkerülnek bennünket.
A remény és a pozitív gondolatok bevonzzák a boldogságot...
Szépséges alkotásodhoz gratulálok szívvel, szeretettel:
Anci

Golo2021. szeptember 1. 15:45

Üdv neked is kedves Woodoo!

Lelked húrján száll a sóhaj, a miérttel. Erős vagy, és kitartó, hajőt a hegy másik oldalára elvisz, ahol megleled ifjó szerelmed.

Jó volt olvasni a versed, átéreztem minden sorát.
Mila /20.

dvihallyne452021. szeptember 1. 15:31

Szívvel olvastam nagyszerű alkotásodat! Saci

Sida2021. szeptember 1. 13:33

Örülök, hogy újra olvashatok tőled verset, kissé fájóbb, szomorúbb a régieknél, de nagyon szép.
Szívvel gratulálok!
Si

AndrejMlotko2021. szeptember 1. 12:12

"[...]de aki nem lép túl az elszaladt éveken,
míg kísérti a múlt, szeretni képtelen,[...]"

Ébresztenek e soraid, megtaláltam egy nekem is szóló részt, köszönetem.
Sokat, ha nem mindent mondó alkotás.

adamne2021. szeptember 1. 11:54

Versed kiváló, mint mindig. Gratulálok kedves Voodoo.
Szívvel: Manyi

Evanna2021. szeptember 1. 09:42

Szívvel olvastam romantikus élet-versed.
Evanna

molnarne2021. szeptember 1. 08:19

Nagyon szép életvers szívvel gratulálok:ICA

Sebi2021. szeptember 1. 07:43

Érdekes! Bravó !

Leslie20162021. szeptember 1. 07:11

Nagyszerű alkotás.
Szívet adtam versedre.
László

lejkoolga2021. szeptember 1. 06:06

Örülök, hogy újra itt vagy és egy szépséges verssel örvendeztettél meg minket, kedves Woodoo!
Kívánom Nektek a legjobbakat!
Szeretettel, szívvel:
Olgi

gypodor2021. szeptember 1. 06:05

Találó cím, megszokott stílus és téma.
Gratulálok
Gyuri

41anna2021. augusztus 31. 22:47

❤️10. Úgy legyen!

Szép vers.
Melinda

1-9-7-02021. augusztus 31. 21:57

Nagyon szurkolok hogy a varázserőd hozzá repítsen mert hiszek abban hogy két ilyen szép lélek mint ti vagytok meg kapja a varázserőt mert muszáj a SZERELEM nevében Szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok CSODÁLATOS szép versedhez és imádkozom értetek ( ahogy eddig is ) mert a szikra kétségtelen meg van ezt az ő versei is " igazólják" bár régen járt itt de biztosan nem változott azóta sem az érzése talán lesz válasz vers itt is a nektek szurkolóknak 😉Anikó

ditte1422021. augusztus 31. 21:15

S remélem ezután békére lelsz, kedves Voodoo!
S lehorgonyzol. S a remény is valósággá válik.
Úgy legyen. Még... jó szelet Kapitány!
S még egy nagy szívet a hajódra!
Szeretettel olvastalak és szívből gratulálok:
Erzsébet

Pflugerfefi2021. augusztus 31. 20:56

Azt gondolom Liwet mdg nem olvasta,
nem tudom mi lehet vele, ègen nem jelentkezett,
èrzem neki szól, remek alkotásod!
"Mikor rád találtam, végre újra éltem,
remény-csillag voltál az örvénylő éjben,
sajnos, álom maradtál túl a bérceken,"

Remek alkotásod szívvel olvastam!
Feri.

Zsuzsa03022021. augusztus 31. 20:10

Gratulálok
kiváló versedhez.
Tetszett!
Szép napokat kívánok:
Zsuzsa

Martonpal2021. augusztus 31. 20:05

Nagyszerűen és szépen írod le a változást.
Szívvel,elismeréssel gratulálok...attila

feri572021. augusztus 31. 19:41

Nagyon szép és kiváló életversedhez Voodoo.
2. Szívvel gratulálok.
Feri

maxika2021. augusztus 31. 19:41

Kivételes alkotás!!!
Üdvözlettel
Albert

voodoo(szerző)2021. augusztus 31. 19:10

Üdv megint Poet Lakók! Remélem mindenki jól van és alig vártátok, hogy újra jelentkezzek...:))) A stand-up-os mondat után minden további magyarázat helyett hoztam a zenét (Passenger- Hell or High Water) ami miatt hónapok után megint írni kezdtem... Mintha tényleg épp nekem, rólam szólna... (A szövege gégigfut a zene alatt...)... Szép estét!

https://www.youtube.com/watch?v=4igO-G0LSVM

laszloklara2021. augusztus 31. 18:58

Magával ragadó, gondolatébresztő remek sorok, átérzem

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom