Utolsó csepp
Az álmaim ébredés előtt elillannak
Életem elrongyosodik
A sorsom végrehajt
Engem nem kérdez senki
Csak állok és nézem a fodrozó tó vizét
Napnak utolsó csepp fényt adó gyenge sugarát
Belső csendre vágyó énemet egy pár zavarja meg
Eljövök nincs mit keresnem egyedül
Az álmok szertefoszlottak a hullámzó béke nem az enyém
Szomorú szívem fogyó energiája nem éltet
Csak dobban vesztébe rohanva a csalfa időzuhatagban
Vajon még élek...
Siófok, 2021. augusztus 17.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Napsugar06072021. augusztus 23. 14:37
Érzékeny gondolat. Gratulálok
Törölt tag2021. augusztus 22. 17:15
Törölt hozzászólás.
Leslie20162021. augusztus 22. 16:30
Szomorkásan szép vers.
Szívet adtam.
László
molnarne2021. augusztus 22. 08:52
Szép sorsvers szívvel olvastam gratulálok:ICA
Pflugerfefi2021. augusztus 22. 07:27
Szomorú èrzelmek uralkodnak
remek versedben!
Szívet hagyok!
Feri.
CD57.sz2021. augusztus 21. 19:34
Tetszéssel, szívvel olvastam
szép soraidat, gratulálok versedhez:
Klári
feri572021. augusztus 21. 18:39
Nagyon szép sorsversedhez Éva.
Szívvel gratulálok.
Feri
MarcziM.Mathias2021. augusztus 21. 18:15
Á, dehogy utolsó csepp!
Persze, hogy élsz. A belső csend mindig nagyon fontos, csak azt az energiát tartsd meg.
Szívvel, figyelővel:
Mathias
emonye2021. augusztus 21. 17:26
Bizonyára igen a válasz a versben feltett kérdésre, ezt bizonyítja e szép költemény is! ;)