Szerző
Hamar Róbert

Hamar Róbert

Életkor: 35 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 651 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. november 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Hamar Róbert

Már nem...

Mennyire nem figyelek se rád
sem a busz motorhangjára
elmentél s én még nem tudom
nem tudhatom csak a kezed fognám
de már nem vagy
de hagytál itt valamit magadból
illatodra koncentrálok
a fésűdre mellyel hátra dobtad
az összes fájdalmat s vállat vontál
kutyát etettél szerettél szeretlek
csókom itt maradt ajkamon
neked nem adhatom
már nem
nem kérek semmit tőled mástól
meg főleg csak gyere hamar
siess hadd üljek öledbe
aztán a gólokat elemezzük
szívjad a cigit neked még az is
jól állt a bor az asztalon
a séták elakarok még tévedni
fáradni akarok veled süss
nekem tojást nem ettem finomat
csak nálad
ölelj még ne beszélj sokat
nem szoktál hozzá hogy
sírni lássanak hogy én is sírjak
de még nem tudok akarok
egy könyvet tőled melyben benne
te vagy az igaz vagyon
tenyered kemény lett a kő
műves ráncaid s ősztelen hajad
oly fiatal voltál és puha
(tenyered ellenére)
s várlak biztos jössz még
csak szólj tudjam láthatlak
s mondanám mennyire fáj
de a könnyeim öröm benne ez üröm
hogy te vagy kire felnézek
de itt hagytál talán jobb neked
nem ismerem azt a világot
de ott is biztos az ablaknál állsz
a természet csodáit bámulod
gyöngyöző szemeid megoldást keresnek
mert hiszed
rohanok feléd akár el is eshetek
nem fáj mert gyógyítod sebem
karjaidba kívánom magam
egyetlen egyszer légy az enyém
s zsebkendőm mellyel később
köszönök mindent felejteni nem
foglak soha nem bántalak
nem azért mert szeretlek
mert nem illik és egyáltalán
kiabálj üss meg engem vagy
bárkit megnevettettél
talán azt kellene tennem biztos
szeretnéd a friss levegőt
belélegezni belélegezlek én
s kifújni nem foglak soha
véremet táplálod követem utad
ígérem jó fiú leszek
egyetek csak egyetek milyen
szépek vagytok mondogattad
s én kihúztam magam mint büszke vad
a széken azt is te raktad össze
szedem magam s egyszer elmegyek
téged is magammal viszlek szívembe
beférsz
milyen jól tartod magad az évek
nem bántottak talán örökké élsz
bennem biztos most is mosolyogsz
kacagjunk együtt a világon
fordítsunk hátat mindenkinek
te magadhoz szorítasz én hagyom
mondanám tovább a titkaimat
de felkelek véget ért álom és
szorító fájdalom mellkasomban

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Hamar09(szerző)2010. március 5. 22:48

bennem is....
;)

19702009. november 7. 14:52

Valami mélysége fájdalom maradt bennem,ahogy olvastalak....

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom