Szerző
Marie Marel

Marie Marel

Életkor: 69 év
Népszerűség: 258 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 8600 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. október 31.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (30)

Marie Marel

Emlékszem...

Szia, Nagymama!

Milyen boldog voltam!
Szüleim kezét fogtam,
aztán kosárkámmal a kézben
előre szaladtam a fényben.
Gesztenye koppant,
ágacska roppant
a talpam alatt.
Sikongva szedegettem
- lesz belőle süni, meg kis báb -
szaladtam tovább.
Gyönyörű volt az a nap.
Miért nem jöttünk hamarabb,
Hiszen ez csupa sárga
meg barna levél már...
Kis gereblyémmel gyorsan
nekiestem, szorgosan szedegettem
a fákról hulló őszi levelet.
Csacsogtam, csiviteltem,
mint a búcsúzó fecskék...
Hajamban masni billegett,
mint megfáradt pille,
ki épp már útra kész.
Furcsa volt az egész,
mert jó apámnak
csak a szája mosolygott.
Persze, nem értettem a dolgot,
hisz hogy is lehet komoly,
mért nem ragyog a mosoly
a szemén is, mint szokott,
micsoda dolog,
hogy nem mosolyog
rám. De azért buzgón
odacipeltem az áldott vizecskét:
Igyatok, árvácskák, tessék.
Esteledett.
A mécsesfények imbolyogtak...

Nagymama, sajnálom...
Nem jövünk holnap...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


meszeletra2012. november 30. 10:27

Sokan vagyunk, akik a
múltunk egy-egy
pillanatképét
megrajzoljuk, bár
akkor még az
értelmünk fénye nem világítja meg a képet.
Ez csak később
következik be, az
emlékezés perceiben.
Akkor még más a
fontos: a gesztenye, a süni, a kisbáb... és a
legtermészetesebben
csodálkozunk rá arra a
kontrasztra, amely a
mi vidámságunk és
mások komolysága között feszül. Aztán
telik az idő, más válik
fontossá,
szerepjátékunk
kellékeivé
zsugorodnak az árvácskák. Csak az
''esteledés'' óráiban
érti meg az ember,
milyen jó is, hogy
akkor és ott hályog
fedte a szemét - különben túl sem élte
volna talán. Gratulálok
eme kontrasztnak és
drámaivá erősödött
befejezésnek a hiteles
ábrázolásához!

ambrus.magdolna2010. április 29. 18:44

Nagyon tetszett ez a versed is!
Gratulálok!!!!
Üdv.Mahónia

Kicsikinga2010. április 15. 23:27

Milyen kedves vagy Marie_Marel!
Én köszönöm, hogy ma a Te szépséges versed adta hangulatban tölthettem a napomat. Jó volt újra egy kicsit gyermeknek lenni. A versek is, amit ma olvashattam csodaszépen emlékeztek, szóval olyan szeretettel volt tele a levegő, amit amúgy is mindig érzek.
Így is búcsúzom mára, mindenkinek jó éjszakát kívánok, és ne szégyelljük, ha néha egy könnycsepp kigurul elsiratva az elmúltat, a zsíroskenyeres, kaszakalapálós,csúzlizós, csokoládé házas csodálatos gyermekkorunkat!
Jó éjt...

Marie_Marel(szerző)2010. április 15. 23:08

Kedves Kicsikinga!

Köszönöm értő, érző olvasásodat, érzékeny lélekre valló hozzászólásodat.
Sok szép vers élményét kívánom neked!:-)

Marie_Marel(szerző)2010. április 15. 23:06

Kedves cédrus! (De szép név...)
Szoktam feléd járni olvasgatni. Vidd nyugodtan, jó helye lesz ott. :-)))

Marie_Marel(szerző)2010. április 15. 23:05

Kedves Anita!
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmedet, hogy idődet sok versem olvasására és hozzászólások írására áldoztad. :-)))

Kicsikinga2010. április 15. 12:15

Ma meghatároz engem ez a vers...
Köszönöm szépen, mert egyáltalán nem bánom, sőt soha nem bánom, hogy visszamehetek az időben, és sokszor szomorú mosollyal, de míg emlékezni tudunk Valakire, addig szeretünk...

Kicsikinga2010. április 15. 11:35

Ma ezzel a gyönyörű verssel indul a napom...
Nem is tudom, hogy miért ''kell'' versnek mondani, a szeretet, a szép lélek szavait?
Drága Nagymamák!
Csodaszép verseden lehet-e nem sírni?! Nem lehet!!!!

cedrus492010. április 15. 11:27

Istenem, de gyönyörűséges!!!!
Engedd meg, hogy elvigyem, mint már korábban is vittem Tőled...
Nagyon a szívemhez szólt a ''gyermeki'' könnyedséggel megrajzolt kép a szeretetről..

T.Anita2010. április 13. 09:22

Nagyon szép és megható! Gratulálok!

stapi2010. március 26. 18:51

Nagyon szép és szomorú. Reménykedem, hogy csak a versben történt meg...

AmorousGirl2010. március 21. 20:45

Gyönyörű vers, megható! Gratulálok, Marie!

Attila_the_hun2010. március 17. 23:22

Ezt a versedet már olvastam régebben, akkor is nagyon megfogott. A vége bár szomorú, de nagyon szépen írt szomorúság. Szóval kell nekem...viszem :)

rokibalboka2010. február 15. 13:07

Nekem a vers közepe valahogyan nem stimmel, amúgy szép képet kívántál megfesteni, amit csak a záró két sor, (a lehangolósága miatt) ront el.

Marie_Marel(szerző)2009. december 25. 22:56

Köszönöm, Jagi, meg a barátságodat is! Könnyebb tőle az élet! Boldog Karácsonyt!

jagosistvan2009. december 25. 22:47

Hát ez nem semmi! Mert jóval több annál. Gratulálok Marie-m.

Cupp. Jagi

Marie_Marel(szerző)2009. december 3. 08:50

Köszönöm szépen, Narni. :-)))

narnia2009. december 3. 02:02

jajjjjjjj Tündérke , már bloglakó korában is megkönnyeztem

de most is zsepiért küldtek soraid ;(

http://www.youtube.com/watch?v=r4vHLzRla kU

Marie_Marel(szerző)2009. december 2. 17:59

Mi a baj, kedves László?? Ne távolodj! Itt a kezem, fogódzónak, ha kellene!
Szeretettel: Marie

Somogyianziksz2009. december 2. 16:57

Itt jelzek vissza, ennél a drága versnél, hogy kedves figyelmed most tényleg érdemtelenül pazarlod rám: mostanában, sajnos, nagyon eltávolodtam a versektől és önmagamtól is.
Szeretettel: Jáger László

Marie_Marel(szerző)2009. november 18. 14:17

Semmi baj... sajnos ez mindenkinél előbb utóbb bekövetkezik...(mármint hogy előbb utóbb felnőtt lesz.). :-)))
Kérdezz nyugodtan: szívesen válaszolok.
Köszönöm az olvasást.

szeretekelni2009. november 18. 14:12

Szerrintem en meg folkell nojek ehez a vershez vagy nem tom de nem mindenik reszet ertettem.....de ameiket ertettem az tetszett:D

Törölt tag2009. november 17. 14:30

Törölt hozzászólás.

Marie_Marel(szerző)2009. november 12. 19:04

Drága, drága janoow... :-))) Az meg milyen?? Elképzeltem! :-))))))))

janow2009. november 10. 07:07

Ezt úgy odatetted, hogy mosolyogva könnyeztem...

Kedvencek közt is kedvenc lett.

Vargazlajos2009. november 9. 21:02

Én csak annyit tudok mondani: Szia nagymama!
Nagy vagy Marie!

VZL

Ametist2009. november 8. 12:00

Itt is leírom, mennyire tetszett a versed - mint vers is!!!

Magdileona2009. november 6. 10:23

Szép, fájóan szívhez szóló. Saját gyerekkori gesztenyéimre emlékeztem vissza...
Szeretettel: Magdi

sunil2009. november 5. 11:57

Kedves Marie,könnyes lett a szemem és én is mosolygok Rád és az emlékeidre,mert ők még meghálálják annak,aki hozzájuk bújik...
Szeretettel:sunil

19702009. november 4. 18:24

Gyönyörű vers!

jegvirag2009. november 2. 18:55

Kedves Marie_Mariel!
Gyönyörű emlékezés, és méltó elköszönés:(

kormanyossanyi2009. november 2. 08:50

Nagyon szép....már a blogodban is felfigyeltem rá....Gratulálok Marie!

Törölt tag2009. november 1. 19:52

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2009. november 1. 17:58

Törölt hozzászólás.

szalaikincses2009. november 1. 16:49

Szép, megható...

szebarb2009. november 1. 16:06

Szaladtam veled én is gesztenyét gyűjteni és elköszönni...

Csodavers ez, szerintem!

zita2009. november 1. 11:17

Szep, es szomoru emlekek.

zita2009. november 1. 11:17

Szep, es szomoru emlekek.

mezeimarianna2009. november 1. 11:05

szép soraid a szívemig hatoltak:((Együttérzek...

Törölt tag2009. november 1. 08:03

Törölt hozzászólás.

kapocsi.ancsa2009. november 1. 07:24

Még mindig meghatóan szép.

amalina2009. november 1. 02:45

Szép, gratulálok.

karolyfi2009. november 1. 02:28

Meghatottatok...

HCsab2009. október 31. 23:51

Tiszta és szép.
Így van ez: lassan megtanulunk veszíteni. Jobb így, mert az apró gyermekszívből túl nagy darabot harapna ki a gyász.
Ma temetőből jövet a lányom is leveleket gyűjtögetett.
Csaba

Etka2009. október 31. 22:23

Meghatóan olvasom sokadszorra most...

Marie_Marel(szerző)2009. október 31. 21:43

''a múltból meleg érintésre vágytam
- megsimogattam a hideg kőlapot''

Milyen érdekes, a vers első variációjában az utolsó két sor előtti űrben ugyanez a gondolat állt. Én nem tudtam így megfogalmazni.

Marie_Marel(szerző)2009. október 31. 21:37

Meghatottál, kedves László. Köszönöm. Érző szíved ajándékát becses kincsemként őrzöm.

Somogyianziksz2009. október 31. 21:33

Leírom Neked, - mi mást is adhatnék cserébe - ma visszavont versemet (túl személyesnek éreztem), itt, Nálad, jó helyen lesz:

Halottak Napján városomban jártam
hol gyermek voltam, s máig is az vagyok
a múltból meleg érintésre vágytam
- megsimogattam a hideg kőlapot

Szeretettel: JL

Somogyianziksz2009. október 31. 21:29


Olvastalak: gyermeki hittel, tágra nyílt szemmel, öregedő szemem két könnycseppjével. JL

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom