Keresett érzések és szavak helye
Érzéseink, vágyainknak rideg szava,
medertelen, víz nélküli, hideg tava.
Folyás nélküli tengerörvény,
van-e erre bármily törvény?
Szavak rekednek mélyen bent
a fény nélküli, sötét éjben fent.
Kopár sziget, tán homokos part,
mit régen vad, bősz tenger takart.
Ma elhagyott, kis, csendes vadon,
fal nélkül felépült kép egy falon.
Egy elfeledett tájat láttat,
ahol ember sosem járhat.
Kietlennek tűnő árnyék vetül rája,
minek fényét ember sosem látja.
Sötét nappal, sötét éjjel
nem létező szenvedéllyel.
Elmúló, valótlan világ lesz úrrá,
egyszer tán vége lesz?... hurrá!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Mama2222021. július 26. 10:27
Nagyon szép. Rékucii
Gabeszka322021. március 21. 17:56
Nagyon Szép vers !!
Gratuláok :)
kokakoma2021. március 20. 16:27
Szívvel szorítok,hogy ''egyszer tán vége lesz?.''. Tisztelettel, János
Motta2021. március 20. 15:35
Szomorkás, szép önismereti versed szivvel olvastam
Motta
feri572021. március 20. 12:44
Az élet örvényében kietlennek tűnő árnyék világában élünk.
Nagyon szép alkotás József.
Szívvel gratulálok.
Feri
Leslie20162021. március 20. 11:43
Tetszik a versed. Első szívvel.
László