Megint?!
Hol is kezdjem megint?
Nincs már eleje
S vége sem.
Csak a múlt keze,
Mely megint megint...
Érzéseim elmondani
Nem tudtam.
Nem értetted.
Fájdalmaim eldugtam
Tevégetted.
Most már érted,
Talán érzed is.
De remélem, nem.
Nemcsak értem,
Érted is...
Tudod, ez mi volt?
Igen vagy nem???
Nekem megsúgták,
Megsúgták a hangok
Benn a fejemben.
De nem mondom el.
Féltelek.
S napról napra inkább
Érted, értünk vagy magamért
Szenvedek, szenvedek, szenvedek.
Lassan a kín már kellemes,
Lágyan szorít engemet.
Én meg csak kacagok,
Sírok
S nevetek.
Lesz-e még más?
Úgy, mint te, néhaság
Oly angyalin rám tekint.
Vagy csak ambivalens érzéseim
Töltik majd ki napjaim?
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Szabo.Lilla2021. január 3. 00:24
Talán jobb a reménytelen mint az igazság...
Boldog újévet kívánok :)
Nil_Yang2020. december 31. 13:13
Nagyon szép vers!
Hagytam itt egy szívet.
feri572020. december 22. 15:16
Nagyon szép alkotásod Mátray
Szívvel olvastam
Szeretettel látlak én is a versemnél
Tisztelettel
Feri