Szerző
Vers

A verset eddig 86 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. december 18.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (9)

Colomanus Parvus

Kezemet nyújtom

Lelkemben a magány
Mint őszi köd szitál
A dér jege átkarolja
Megfáradt testemet
A vágyak parázsló fénye
Sodródik a csendben
Kezemet nyújtom
Nem talál.

2020. november 29.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kicsikincsem2020. december 22. 15:25

Soraid mellé szívvel 💗 gratulálok.
Ilona🌲

Motta2020. december 20. 17:28

Szomorkás szép emlékezés.
szivvel olvastalak
Motta

Pflugerfefi2020. december 19. 10:19

Fàjdalom a köbön!
Szívet hagyok!
Feri.

Leslie20162020. december 19. 07:58

Remek vers.
Szívvel olvastam.
László

John-Bordas2020. december 18. 18:20

Az elhidegüles csendes orvenye,versed kitűnő,szivvel olvastam,ölel János

S.MikoAgnes2020. december 18. 17:28

Szomorúan szép versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel:
Ági

feri572020. december 18. 16:46

Nagyon szép alkotásod
Szívvel olvastam
Feri

virginas_andras2020. december 18. 16:31

ha valami elmúlt, jönni kell valami újnak...
van úgy, hogy megtaláljuk... s van úgy, hogy nem talál...
1. szívvel... András

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom