Nyugodalmas békességet!
Halottak napjára
Vadasdon, két dombon van két temető,
Simogatja őket a Nap, a feljövő s a lemenő.
Kimennék a temetőbe, most van a nap lemenőbe`.
Sétálnék a sírok között, olvasnám a neveket,
Egyre többen költöztek ki azokból, kit szeretek.
Kimennék a temetőbe, vinnék pár szál virágot.
Meggyújtanám a sok mécsest, hadd lássanak világot!
Elmondanék egy-két imát szeretteim sírja felett,
Felidézném szépen csendben a kellemes emlékeket.
Be jó volna hazamenni,
Be jó volna Otthon lenni,
Gyertyafényes temetőben, úgy mint régen,
EMLÉKEZNI!
Vadasdon, a temetőkben most van a Nap lemenőben,
Minden síron gyertya lángja, nyugodjanak csendesen!
2020. október 31.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
SEniko(szerző)2020. november 16. 16:59
Köszönöm szépen a hozzászólásokat, és azt is, hogy olvassátok a verseim!
Mama2222020. november 16. 09:13
Nagyon szép vers, gratulálok neked! Réka
hillailaszlo-ve2020. november 1. 20:45
Meghatóan szép gondolatok!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci
B...yL...o2020. november 1. 16:29
Nagyon szépen írtad meg, kedves Enikő. Versedhez tiszta szívvel gratulálok:
Laci
lantgyorgyi32020. november 1. 14:06
Meghitt melegséggel olvastalak csodálatos versed mellett szívet hagytam.
POET ölelés Györgyi
molnarne2020. november 1. 11:45
Megható sorok szép alkotás szívem hagyom szeretettel :ICA
kokakoma2020. november 1. 10:21
Szíves tisztelet csodálatos versedért. Szeretettel ,János
CD57.sz2020. november 1. 09:16
Őszinte, meghitt szépséges soraidnál
szívvel, szeretettel időztem.
Elismerésem kiváló versedhez:
Klári
Kicsikinga2020. november 1. 08:23
Nagy klasszikusunkat juttattad eszembe, ugyanis csodálatosan írsz!
rildi2020. november 1. 08:04
Drága Enikő, régen olvastam tőled, örülök, hogy most újra itt vagy (és itt vagyok)!
Művészien szép alkotásod két okból is megfogott, először is a közelgő szomorú ünnep okán, de a távolból megélni ezt még sokszorta nehezebb, hiszen a honvágy is gyötör. Ezzel a témával én is sokat foglalkoztam utóbbi verseimben, mert nagyon sok ismerősöm kényszerült eltávozni Nagyváradról, és szomorú szívvel élem át lélekörlő fájdalmaikat...és most a Tiedet is...
Lelkünkben tovább élnek szeretteink és hiszem, hogy látják, érzik az értük gyújtott emlék-lángokat, bárhol legyünk is.
Gratulálok meghatóan szép versedhez!
Szeretettel ölellek: Ildi
feri572020. november 1. 07:07
Megható sorok, szívet érintő alkotás
Nagy Szívvel olvastam
Feri
Leslie20162020. november 1. 06:52
Meghitt szép alkotás. Szívvel olvastaóm versed.
Figyelőmbe vettelek. Olvasód lettem.
Viszonlátogatásoddal megtisztelnél és figyelőd megköszönném.
Poet barátsággal.
László
kevelin2020. október 31. 23:51
Kedves Enikő! Sajnos én se tudok elutazni , és azt mondom de jó lenne ottan lenni szüleimmel beszélgetni sajnálom, talán majd jövőre szeretettel Kevelin
Törölt tag2020. október 31. 21:45
Törölt hozzászólás.
S.MikoAgnes2020. október 31. 21:34
Köszöntelek kedves Enikő!
Versed nagyon megfogott!
Gyönyörű, mint egy haza után vágyakozó megható népdal!
Erdélyi gyökereim vannak nekem is nagyapám révén.
Nagyon szép, megható, az ünnephez méltó az alkotásod.
Nagy szívvel,figyelővel,szeretettel.
Ági