Anyámmal...
Anyámmal voltam éjjel álmomban,
hajamat simította, kezemet fogta,
nagyon szeretett, oly jó volt látni
gyermekei között vidáman, kacagva sétálni.
Drága, jó anyám, oly jó lenne, ha még élnél,
itt lennél köztünk, hallanám hangod rezgését,
simogatnám kezed, lesném óhajod kérését,
csupán ez képzelet, te fent vagy már a mennyben.
Csendes temetőben, régen nyugodni tértél,
én virágot viszek, ott lehajtom keresztedre fejem,
te nyugtatsz, ne sírj, gyermekem, itt nem fáj semmi,
egyszer találkozunk, anyu, és nyugodni térek én is.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
vasskathy(szerző)2020. október 30. 18:04
Nagyon köszönöm!
rildi2020. október 30. 14:48
Fájdalmasan szép vers!
Gratulálok kedves Kata!
Szeretettel: Ildi
vasskathy(szerző)2020. október 29. 12:53
Mindenkinek köszönöm!! Puszim
Leslie20162020. október 29. 07:45
Szomorú és megható vers.
Szivet adtam.
László
feri572020. október 29. 05:27
Megható, szomorú versed
Szívvel olvastam
Feri
John-Bordas2020. október 28. 23:52
Megható versed tetszett szívvel gratulálok hozzá ölel János szeretettel
Demonboy202020. október 28. 21:18
Szívvel olvastam
5367712020. október 28. 20:31
Meghitt, nagyon szép emlékezés!
Szívet hagytam.
József