Mindenszentek
Az elmúlásról elmélkedünk,
ha eljön a november.
Temetőket keres fel
Mindenszentekkor az ember.
A sírkert szinte mindig csendes,
nyugodt egész évben.
Mécsesek vibráló lángja
most mozgást visz a térbe.
Már megpihent szeretteink
egykor köztünk voltak.
Szívünkben örök helyük van.
Ott élnek ők, nem holtak.
Hiányzik a mosolygásuk,
érintésük, hangjuk.
Tőlük tanult bölcsességet
a régmúltból még halljuk.
Kicsit újra együtt vagyunk.
Szemből könnycsepp csordul.
Sírnál megáll emlékező,
majd lassan sarkon fordul.
Bár most elzár Benneteket
a sírhelyeknek mélye.
Hisszük, újra együtt leszünk.
Ha életünknek vége.
2019. november 2.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
feri572020. október 26. 18:01
Megható szép alkotásod
Szívből olvastam
Feri
5367712020. október 26. 17:27
''Már megpihent szeretteink
egykor köztünk voltak.
Szívünkben örök helyük van.
Ott élnek ők, nem holtak.''
Megható, és gyönyörű gondolatok! Szívet hagva gratulálok!
József
gypodor2020. október 26. 16:41
Kicsit újra együtt vagyunk.
Szemből könnycsepp csordul.
Sírnál megáll emlékező,
majd lassan sarkon fordul.
Mély, érzelmileg kifejező vers
Gyuri