Szerző
Sántha E. A. Erika

Sántha E. A. Erika

Életkor: 32 év
Népszerűség: 55 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 193 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. október 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (10)

Sántha E. A. Erika

Halottak napja

Hol van a szív, ha már nem fáj?!
Hol van a szó, ha már nem fáj?!
Hol van a bánat, ha már nem fáj?!
Hol van a Lélek, ha már nem fáj?!

Alkony a sötétségben lebeg,
Altatónóta szól csendesen.
Alagút gyorsan előre a fény,
Alattunk Pokol, felettünk a Menny!

Láttalak sírni és ríni keservesen,
Lecsordult könnyed a földre.
Lemosta bánatát a szívnek,
Lelkem szívem helyett dobbant.

Ott van a szív, ahol a szeretett!
Ott van a szó, ahol a remény!
Ott van a bánat, ahol béke!
Ott van a Lélek, ahol a hit!

Táncoltunk esőben-hóban,
Tanultunk jót-rosszat.
Tanított az élet minden nekünk,
Takaróban zárt meleg életünk.

Te is tudod úgy, mint én,
Tárd ki kezed, segít amíg élsz.
Tartalmas élet úgy lesz csak,
Támasz egy őszinte ölelés.

Akarat, akarat, mindig csak akarat,
Akármit akárhogyan, csak akarni.
Asztalon kenyér, ablakban virág,
Akarni a jót, segíteni szüntelen.

Karunkban baba, ringatni szépen,
Kacagni, milyen szép az élet.
Kezet fogni, jó napot kívánni,
Keresni a szépet, jót a világban.

Naponta imádkozni, hálát adni,
Nem szomorkodni, csak menni előre.
Nemes a nap, egy új nap egy új kezdet,
Nem tudni, hol és mikor ér majd véget.

Amikor búcsút intünk és elmegyünk,
Akkor már tudjuk, találkozunk.
Akik maradnak, majd jönnek lassan,
Akkor majd újból együtt leszünk.

Pásztorunk elkísér, ott van velünk,
Panaszkodni már nem illendő.
Parázs a tűzben, mit ér már a test,
Pár perc, és a Lélek integet nekünk.

Jaj, milyen keserves, milyen fájdalmas,
Jaj, hogy tud fájni a búcsú nekünk.
Jajgató szívunk az égig fölkiált,
Jaj, miért mentél, maradj még tovább.

Akkor, mikor eljön az éjszaka,
Aludni térünk csendesen, békében.
Angyalok kísérik utunkat az Ég felé,
Aludj, test, mert a Lélek már régen Él!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ErikaEAS(szerző)2020. október 31. 15:37

Köszönöm szépen Mindenkinek .

CD57.sz2020. október 29. 11:08

Megható, méltó, szép sorokban emlékeztél kedves Erika.
Szívvel, szeretettel olvastalak, figyelőmmel jelölve
követlek tovább:
Klári

ezustfeny2020. október 25. 19:12

Nagyon szép vers! Figyelem verseid! Szívvel! Edina

hillailaszlo-ve2020. október 22. 10:44

Meghatóan szép, különleges alkotás!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci

rojamsomat2020. október 21. 08:01

Szívvel voltam,,,,,,Tamás

S.MikoAgnes2020. október 21. 06:11

Kedves Erika!
Méltó verset írtál eltávozott szeretteink emlékére.
Meghatottan, szívvel, figyelővel olvastalak.
Szeretettel gratulálok,s várlak Téged is!
Ölellek:
Ági

donmaci2020. október 20. 22:59

Szívvel és szeretettel gratulálok megható versedhez. Józsi

ErikaEAS(szerző)2020. október 20. 21:26

Köszönöm szépen .

szalokisanyi12020. október 20. 20:51

Kedves Erika!
Nagyon szép alkotás.
Sanyi

M.Laurens2020. október 20. 17:16

Szívet hagytam soraidért!
/ Miklós /

Eci2020. október 20. 16:01

Kedves Erika! Nagy szívet hagyok versednél! Szeretettel Edit

feri572020. október 20. 15:36

Megható, szép alkotás
Szívvel olvastam
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom