Egyedül vagyok...
Elvesztem
Egyedül vagyok ebben a nagy világban,
Mindig mélyen elgondolkoztam a hibákban.
Semmire sem jutok, senkim nincs már,
Már nem néz engem e gyönyörű szempár.
De már nekem sincs erőm, hogy folytassam.
Pedig bármit megtennék, hogy a kezét foghassam.
Ami történt, az megtörtént, tudom jól,
De nem akarom átélni újból...
Szívem évek óta darabokban áll,
És lassan, lassacskán leáll.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Motta2020. augusztus 15. 17:12
Majd újjáéled...
szivvel olvastalak
Motta
feri572020. augusztus 14. 10:53
Szomorú, fájdalomversed Milán
Első Szívvel olvastam
Feri