Mély májusi csend...
Mély, májusi csend
még aligha fakadt -
rút, kései fagyok
dacos emléke bennem maradt,
s még mindig vagyok, aki vagyok.
Sok virágszirom
mind oly vadul szárnyal,
apró hópehelyként -
szél-lidérc jött el síppal-dobbal:
utcai, zenés forgatag kélt.
Csend honol ismét.
Még arcomon pereg
sok kis ágrólszakadt
könnycsepp, s érzem: lágy szirom-szőnyeg
virít tétova talpam alatt.
S mikor a tavaszt
érzem - télre, őszre
nem emlékezve már...
hogy szinte nem is veszem észre,
hirtelen ölembe hull a nyár...
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Katkamano2020. október 31. 00:08
Remek sorok! Tényleg ilyen a tavasz, s a vége...meg a nyár, ősz s a tél átmenete, sokszor csak egy pillanatnak tűnik, s máris továbbrohan.❤
Leslie20162020. július 10. 03:59
Nagyszerű vers. Üditő volt olvasni. Szivet adtam rá.
Figyelőmbe vettelek. Most már az olvasód vagyok én is. Viszont látogatásod a verseimnél örömmel és köszönettel venném.
Poet barátsággal.
László
tomorg2020. július 8. 11:04
Kedves Dávid
remek alkotás, szép írás,
szeretettel olvastalak...
Jó szívvel, lelki jó barát,
Gábor (10)
gypodor2020. július 8. 10:52
Tetszik
9.
Gyuri
5367712020. július 7. 23:45
Nagyon remek.
Szívvel.
József
41anna2020. július 7. 16:11
❤ 6. Nagyon szépen írtad meg!
Szép vers.🌿
Melinda
uzelmanjanos9562020. július 7. 15:17
Remek vers a mindennapokról gratulálok!János
feri572020. július 7. 15:07
Szép mindennapok versedhez Dávid
Szívvel gratulálok
Várlak én is a versemnél
Tisztelettel
Feri
vyvyflower2020. július 7. 14:25
De gyönyörű! Nagyszerű vers!🌸
Eci2020. július 7. 13:40
Kedves Dávid! Első szívvel gratulálok remek versedhez! Szeretettel Edit