Szerző

Bognár Pál

Életkor: 29 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 50 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. május 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Bognár Pál

Sötét-kék

Hunyd le a szemed,
képzeld el, hogy vége van.
Csendbe révedt tekinteted
sima és ránctalan.
Lehunyt szemed pillái rácsok,
melyet nem feszít
már gondolat, se vágy,
mely felajz s eltelít.
Léted börtöne gyászos feketeség.
felperzselt föld, fekete ég.
Nem barnítja napsugár arcodat,
terméketlen minden szent gondolat.
Itt nyomtalan minden lépted,
nem tudlak követni.
Elfojtja a néma űr,
már nem hallak nevetni.
Halvány-arany ábránd,
az leszel csupán.
Az ég bársonyába olvadsz
némán s puhán.
Csillag leszel fenn,
majd ragyogsz, míg lesz erőd.
S könnyes szemmel tekint fel
itt hagyott szeretőd.
Te csillagként fentről,
s én fűszálként
lentről őrzöm a világot.
Hogy ne lopjon el e hamis sötét
több jövőt s álmot.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572020. május 20. 13:56

Szomorú, szép alkotás
Nagy Szívvel olvastam
Feri

John-Bordas2020. május 20. 13:49

Szép a versed Pál,a 3 ik szívvel gratulálok hozza,ölel János

Motta2020. május 20. 13:27

Szép versedet szívvel olvastam
Motta.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom