Szerző

Sikari József

Életkor: 29 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 608 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. szeptember 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Sikari József

Álomidő

Vége a napnak és eljött az este,
Az esthajnal palástja vonul át az égen.
Védelmezőn simogat az otthon melege,
Mosolyog a közlámpa szívvidító fénye.

Alszik a város, már nincsenek fények,
Nyugszik a test, és álmodik a lélek.
Fiatalok, öregek, állatok, emberek,
Növények, tóvizek nagyokat pihennek.

Bóbiskol a bakter, majd` el-elalszik,
Kedves kis Cirmosa álmában nyújtózik.
Az állomási büfében kicsi gyertya pislákol,
Ásítva hívja a derűs álomvilágot.

Nyugszanak a rétek, kiserdők, patakok,
Susognak a levelek, zöld testű alakok.
Enyhe szellő simogatja a kismadár álmát,
Szelíden járja a jövő holdvilágát.

2009. szeptember 19. - Hajnalban írtam születésnapom alkalmából...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SpeedBike(szerző)2009. szeptember 29. 14:21

Janow, vendégem egy sörre! :)

Köszönöm!

janow2009. szeptember 28. 21:43

1-2 toldalék rímet leszámítva (bár minden versben csak ennyi lenne) nagyon tetszett sajátos légkörű versed.

Gratulálok.

Somogyianziksz2009. szeptember 28. 19:13

Akkor legyen. JL

SpeedBike(szerző)2009. szeptember 28. 19:07

Tóvizek...

Somogyianziksz2009. szeptember 26. 23:52

Tóvizek??? JL

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom