Szerző

Pusuma Mária

Életkor: 21 év
Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 87 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. április 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Pusuma Mária

Világ

Szívszilánk, te vitathatatlan fájdalom.
Mondd, mit tud az ember rólad?
S te mit tudsz róla, mondd?
Mennyi betegség árad földi életeken át.

S nem öleli át már a gyógyító világ.
Száraz idő nem hoz jót.
Lassan mondják, itt a vég.
De ha itt van, mire lesz jó?

Hisz változhatna nagyon rég.
Ha valaki felszólalna.
S nemcsak adót s pénzt csalna.
Nemcsak ígérne, tenne is.

S nem az árak mennének.
Nézz szét, hová jutott a világ.
Már nincsen lassan tél, se nyár.
Csak borult, felhős, hideg éj.

S Nap is lassan elítél.
Mi lesz unokáinkkal?
Ők miben nőnek majd fel?
Mert ez a világ lassan

Egy kihalt, üres hely lesz.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


PusumaMaria(szerző)2020. április 14. 19:35

@536771: @feri57:

kedves József és Feri Köszönöm, hogy olvastátok.

feri572020. április 14. 18:00

Remek versed Mária
Nagy Szívvel lett a kedvencem
Tisztelettel
Feri

5367712020. április 14. 17:02

''S Nap is lassan elítél.
Mi lesz unokáinkkal?
Ők miben nőnek majd fel?
Mert ez a világ lassan

Egy kihalt, üres hely lesz.''

Jogosan kérdezed, és nagyon remek gondolatokat fejtegetsz a versben!
Reménykedjünk!
Szívvel gratulálok:
József

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom