Szerző
Prok Dávid

Prok Dávid

Életkor: 30 év
Népszerűség: 70 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 95 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. április 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

41anna, feri57, Rai, SzaipIstvanne, tomorg, 2 láthatatlan tagunk

Prok Dávid

Emberöltő

Récékkel úszkálnak bágyadt
fellegek a sekély Balatonon,
álmosság lett úrrá fáradt,
kóválygó, hajnali öntudaton.

Kósza álmom sejtelmesen illan,
rám terül szép paplan-ködöm,
magam csak egyre győzködöm:
fény leginkább vaksötétben csillan.

Álmaim csúf tavába könny
hull, csüggedvén alámerülhetek,
rejtve mindentől odafönn,
míg napsugarak nem köszöntenek.

Sok régi eszme, nemes gondolat -
velük mi történt, mivé lett?
pislog az ég, őszi bú fojtogat
homályba burkolt lelkeket.

Tucatjával görnyedt, vén faágak
víz fodrain ringatózni vágynak,
mint fákon megannyi fagyöngy,
szívem húrján ül sok göröngy.

E ropogva hajladozó gallyak
nagyokat reccsenve sóhajtoznak,
én pedig csak morgok csendben,
míg aluszik ember s minden.

Fájdalmaim fúrt kútja mély s konok,
az idő volna rá gyógyír,
hintsen abból a hajnalpír
- mindahány pillanatért lakolok...

Bánatot magunkba fojtani kár,
s habár idebenn nem tűrik -
szívet kiönteni békével jár,
hisz` megfojt, mi egyre gyűlik.

Zúgó idő, misztikus teremtő:
lehet sok vagy kevés, de hát
mihelyt megérzem múlását -
már végtelenje sem elegendő.

Keszthely, 2018., Nyomasztó gondolatok társaságában egy hűvös-ködös Balaton-parti hajnalon.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Cothineal(szerző)2020. május 13. 11:43

Mindenkinek hálás köszönetem!! :)

@princi: támogatom az ötletet ;)

tomorg2020. április 18. 16:36

Szeretettel olvastalak, szép alkotás,
életversedhez gratulálok,
Jó szívvel (7  )...
csak óvatosan... most főleg
Gábor

Szívvel jövök alkalmanként,
megcsodálni érzésed,
törődésből álljon köztünk
egy kis összetartó szeretet. ()

gypodor2020. április 15. 09:38

''Zúgó idő, misztikus teremtő:
lehet sok vagy kevés, de hát
mihelyt megérzem múlását -
már végtelenje sem elegendő.''
A reggelem verse!
Szívvel
Gyuri

41anna2020. április 14. 17:16

❤ 6. Szomorú hangulatú versed mellett szívecském hagytam!
Melinda

SzaipIstvanne2020. április 14. 16:38

Kedves Dávid! Érezni versedből a nyomasztó gondolataid. Remek, jól
megírt vers.

Kiemelésre több vsz-át is tudnám, mégis alábbit választottam:

''Zúgó idő, misztikus teremtő:
lehet sok vagy kevés, de hát
mihelyt megérzem múlását-
már a végtelenje sem elegendő.'' Kifejező, remek gondolatok.
Szivvel gratulálok.
M.

princi2020. április 14. 14:22

Remek vers, tetszik nagyon!
Ha a kolléga is zalai, és nem koronázzuk meg az életünk, akkor egy sört szívesen meginnék, majd.

Üdv,
Máté.

feri572020. április 14. 12:12

Nagyon szép önismeretversedhez Dávid
3.Szívvel gratulálok
Feri

donmaci2020. április 14. 12:10

Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok. Józsi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom