Szerző
Csomor Henriett

Csomor Henriett

Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 63 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. április 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Csomor Henriett

Maroknyi zöld hely

Én nem a városi
életre születtem.
Még akkor se,
ha rabként élek,
mert bilincsbe vannak
verve lábaim.
Itt megfulladok,
mintha kalitkába
lennék zárva.
Olyan érzés.
S nem tudok kiszabadulni,
gondolataimban hosszan elmerülni,
mert nincs egy maroknyi
zöld hely, ahol megbújhatnék,
mint az árva nyúl a bokorban.
Gyönyörű táj ott körülölelne.
Vágtatnék éjfekete lovammal
sárga repcetábla közelébe.
Fehér fodros bárányfelhők
úszkálnak a kék égen.
Lágy szellő bölcsőjeként ringatja
hullámzó, sárga repcetáblát.
Szertenézek, virul a határ, s
dalra fakad a sok madár.

2020. február 27.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Zsuzsa03022020. április 11. 10:57

Szép érzelmes versedhez szívvel gratulálok!
Kellemes, szép napot kívánok jó egészségben, békességben. Áldott Húsvéti ünnepeket kívánok neked és szeretteidnek!
Szeretettel: Zsuzsa

szhemi2020. április 8. 14:30

Szép versedet szívvel olvastam.
Üdv: József

csomorhenriett(szerző)2020. április 8. 11:47

@ditte142:
Drága Erzsébet
nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál.
nagyon nehéz nekem a városi életet megszoknom.
Szeretettel: Heni

feri572020. április 8. 10:51

Bizony, míg kinn zajlik az élet, mi meg fogolyként vagyunk saját kalitkánkban.Mert a város forgatagában nincs kert.
Nagy Szívvel lettél a kedvencem remek versedért Henriett
Tisztelettel
Feri

John-Bordas2020. április 8. 10:21

Henriett,versed nagyo hitelesen adja erzelmeidet vissza az olvasónak,értem,hogy a kő rengetegben a lelek a természetbe vágyik megpihenni,a harmadik szívvel jeloltem szép versedet,olellek szeretettel,János

1946222020. április 8. 10:15

Szép érzelmű versednél szívet hagyok, áldott ünnepeket kívánok.

ditte1422020. április 8. 09:41

Drága Henriett!
De szívemhez közel álló verset írtál, sok szép érzéssel,
őszinte szívvel, teli elvágyódással. Bizony a városban, ha nincs kiskert, rabnak érezzük magunkat.
Nagyon nagy szívvel gratulálok, szeretettel, együttérzéssel: Erzsébet

''Itt megfulladok,
mintha kalitkába
lennék zárva.
Olyan érzés.
''mert nincs egy maroknyi
zöld hely, ahol megbújhatnék,
mint az árva nyúl a bokorban.''

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom