Szerző
Séllei Norbert

Séllei Norbert

Életkor: 30 év
Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 146 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. április 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Séllei Norbert

Tüske

Lelkemben virágzik még egy emlék,
Sírtam, nevettem és szerettem nem oly rég.
S igen, hazudtam még egy perccel ezelőtt,
Szavaimat méreg járta át, mely mindent átszőtt.
Hazudtam, igen, hogy önmagamat mentsem,
A felelőtlenség gödrében most egyedül fekszem.
Már nem fogod kezem, s nem érzem csókodat,
Nem vagy itt mellettem, hogy őrizzem álmodat.

Elmondtam ezerszer, hogy veled minden szép és kerek,
Egy hamis szó által lettem mégis szélhámos kis gyerek.
Mert én akartalak téged, ez nem volt kérdés.
Szerelembe estem, ez volt a legelső lépés.
De olyanokat mondtam, mire nem vagyok büszke.
A kiejtett mondat szívedben most átoktüske.
Valótlant mondani, állítani senkinek sem szabad,
Mert a bizalom patakja két ember között elapad.

A hiteltelenség fala tornyosul most köztünk,
Ostoba voltam, s ez lett a vesztünk.
Hazudtam, igen, hogy személyemet mentsem,
Magamat eszetlenül kettőnk elé tettem.
Pedig a szívemben fontosabb lett a te és én,
Ahogy kézen fogva sétáltunk kettecskén.
Miképp szemedbe néztem, s másik felem láttam,
Kinél megdobbant a szívem, hogy csak terád vártam.

Hogy miért tettem azt, mi megtörtént?
Magam elé bámulva keresem miértjét.
Agyam zakatol, hogy keresse az okát,
Szívem még ismétli hangodnak ritmusát.
Legbelül éreztem, hogy egy nap is sok tőled távol,
Csodának látlak én téged, azért hiányzol.
Ha arra gondolok, hogy ha nem látnálak többet,
Az ugyan kevés, de szép emlék szememből csal elő könnyet.

Ma éjjel az emlékeddel alszom vagy virrasztok,
A párnába, melyen aludtál bele-beleszippantok.
Hogy érezzem, még itt vagy mellettem.
Az illatod, melybe szerelmes lettem.
Talán ha a gondolatokat lehetne hallani,
Belőlem olvasnál, nem is kéne szerelmet vallani.
Hallanád szívemnek éneklő madarát,
Nevedet kiáltó pacsirta dallamát.

Melléd simulnék, hogy elmeséljem,
Butaság volt az agymenésem.
S hogy remélem, mosolyogsz még rám,
Én nem hiszem, hogy többé nem érsz hozzám.
Ha volna választásom, az csakis te lehetnél,
Mert nincs is szebb dolog egy igaz szerelemnél.
Magamhoz húználak, hogy ajkam a tiédhez érjen,
S hogy újra együtt sétáljunk kéz a kézben.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Halu28(szerző)2020. április 7. 19:38

@feri57: @John-Bordas: @gypodor: @Zsuzsa0302: @TURIKARI68:
Köszönöm mindannyiótoknak :)

feri572020. április 6. 20:01

Szomorú, nagyon szép alkotás Norbert
5.Szívvel gratulálok
Feri

John-Bordas2020. április 6. 19:41

Norbert,a szerelem nehéz kenyer,hidd el én tudom,versedet szivvel olvastam,ölel János (4)

TURIKARI682020. április 6. 18:41

Szívvel gratulálok versedhez figyelőme tettelek Norbert.

gypodor2020. április 6. 16:38

Találó a cím ehhez a szép-szomorú vershez!
Gratulálok
Szívvel
Gyuri

Zsuzsa03022020. április 6. 15:44

Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok, köszönöm az élményt! :)
Kellemes, szép napot kívánok jó egészségben, békességben.
Szeretettel: Zsuzsa

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom