Szerző

Bazsó Boglárka

Életkor: 19 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 36 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. április 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

41anna, feri57, gypodor, John-Bordas, 1 láthatatlan tagunk


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Bazsó Boglárka

Tavaszi-téli dal

Leporolva veszem elő
rég elfeledett gitárom,
felnyitva egy régi könyvet
olvasom a zenét is a fülembe.

Sok minden vonja el figyelmem,
most csak bámulom a susogó
hópelyheket, biztosan elrabolta
a tél a tavasz szívét.

Kaotikus a virágrengeteg, s a
tulipánfával lágyan hempereg a hó.
Csendes kis utcácskában most
minden csupa jó.

Újabb szín kel éltre az akkorddal
karöltve, egy jó baráttól motiváltan
pengetem a poros hangszerem.
Megszűnik a rendszerem.

Ámulva vetem össze a mai napot,
A hóval fagyott wifit,
a befagyott, vagy éppen kifagyott
eKrétát, Google Classroomot.

Felnevetve vetem bele magam
egy kottahalomba s csak szemezek
a hangokkal. Andalító dallamok
másznak a fülembe.

Kicsit olyan leszek, mint a kinti táj.
Fagyos virág leszek, vagy éppen
földbe mászó bogár.
Hallgatom a hópelyheket.

Lassan, nagyon lassan leszek
én is fehér pihe.
Hagyom, hogy a szél vezesse lépteim,
s táncra kélek szerelmesen.

Figyelem az embereket.
Tudom, ki most olvassa ezt,
biztosat nem gondolhat rólam.
Káosz, vagy kaotika a jelzőm.

Bár ezt Hanna is tudja.
Ő az, aki miatt leporoltam a gitárom,
akire felnézek a bátorsága miatt.
Szikéktől vált egyenessé a háta.

Vele tanulom a hangokat,
s megint lett napi célom.
Este hétkor, minden után
csak futjuk a köröket.

Meghallgatom a lelki cuccait,
s nevetek, mikor csak a barátja
egyik sztoriját meséli.
Persze engem sem hagy ki.

Egymást piszkáljuk mindennel,
s a végén vigyorogva megyek aludni.
Olyan "waaa" ez a lány.
Kinevezem most legjobb barátommá.

Elmesélem neki, hogy én
vagyok a tavasz, s vicces,
hogy tudja kivel táncolok
a tulipánfák alatt.

Rég elfeledett gitárom most elrakom,
s telefonom előszedve
írom ezt az aranyos káoszt.
Régen írtam verset.

Vajon itt vagytok és olvastok még?
Az eszetlen világ forog még?
Legyen nektek is virágos kedvetek,
vagy legyetek havas kis emberek.

Olyan szép, ahogy a napsugárral
esik le a hó, s csupa szín minden.
A fehérségből kirikítanak a virágok.
Imádom ezt a káoszt.

Imádom ezt a világot.

Hannának

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572020. április 4. 18:38

Csodálatosan szép versed Boglárka
5. Nagy Szívvel olvastam
Szeretettel
Feri

41anna2020. április 4. 12:28

❤ 4. Kedves és aranyos sorokat írtál!
Melinda

John-Bordas2020. április 3. 23:05

Tetszett,a 3 ik szivvel olvastam,ölel János

gypodor2020. április 3. 21:33

Tetszik. Remek vers.
Szívvel
Gyuri

donmaci2020. április 3. 21:06

Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok: Józsi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom