Szerző
Vers

A verset eddig 541 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. október 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Pallagi József

Elhulló lombokon át

Árnyat bontó fák tövén
sír a hajnal csendesen,
némaságra ítéltetve
mind a szép fák
vigasztalnák kedvesen.
De hang nem jön ki
lombozatnyi szájukon,
csak remeg, hajlong
levél foguk, ág ajkuk,
mozdulatlan karjaikkal
simogatnák édesen,
ám feszülve égnek,
csak szomorúan néznek.
Téphetetlen szíveiket
széjjeltépnék lelkesen,
hogy elhulló lombjukon át,
száradjon föl örök-hajnalodás.
De csak könnyük pereg
- néma szánalomsereg -
szaporítva hajnalkönnyeket.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Syrius(szerző)2009. október 4. 09:25

Köszönöm szépen Marianna

mezeimarianna2009. október 4. 05:22

Szegények,velük érzek!!:((Tetszett!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom