Szerző
Vers

A verset eddig 51 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. március 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Asztalos Fruzsina (aszfru)

Elmúlt...

Megtört szívvel írom e sorokat,
Rájöttem, hogy volt ok és okozat.
Egy ideje szétváltak útjaink,
Eldobtad közös kulcsaink.
Nem tagadom, sok hibát vétettünk,
Valahogy mégsem ez a végzetünk.
Éreztem, szerelmünknek nagy az ereje,
Van még helyem a szívedben eleve.
E hatalmas tévedés iszonyúan fáj,
Ami szomorú és nagyon kár.
El kell engedjük egymást végleg,
Szerinted jó ez így... már rég nem!
Ami elmúlt, azon nincs mit szépíteni,
Ennek sajnos, itt kell véget vetni.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


John-Bordas2020. március 23. 14:16

Az a bizonyos gordiuszi csomó,őrizd meg a szépet de vágd el ami már nem működik,első szivvel gratulalok,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom