Szerző

Alexander R. Coney

Életkor: 35 év
Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 148 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. március 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

feri57, gypodor, John-Bordas, molnarne, 1 láthatatlan tagunk

Alexander R. Coney

Álomképek

Újra eljött az édes álom.
Hol velem van még igaz párom.
Ekképp vagyok teljes újra.
Meleg ölelésébe bújva.

Művészi e kép, mi szívemben rejlik.
Időről szól, mi soha le nem telik.
Igaz színével átjár az az egy részlet.
Az azúrfényű, gondos tekintet.

Ébredésem keserédes.
A valóság fáj, az álom édes.
Pár perc csak, és múlik az öröm.
Szemem nyitom, s a képet törlöm.

Van még idő, tart az éjjel.
Nem érem be ily kevéssel.
Szívem kérem szörnyű gyászán.
Fessen újra az álmok vásznán.

Szem csukódik, tiszta a vászon.
Szívem vágya, hogy szépet lásson.
De új színeket kezd az ecset szórni.
Az álomnak biz` nem lehet parancsolni.

Újrafesti azt, mikor elveszett minden.
Keresem őt, de mellettem már nincsen.
Fájó a kép, miben elválást látok.
Valaki elmegy, s megfogan az átok.

Futólag festi csak az ő képét nekem.
Hívó szó hasztalan, hisz ő nincs már velem.
Könyörgés, fájdalom, számon kérő szavak.
Abból, ki hallgatja, csak üvegtekintet marad.

Kiveszett szeméből azúrkék fénye.
Idegen színnel festve végtelen a mélye.
Sokáig nem láthatom, ajka súgja: vége.
Idegen hangra szárnyat bont, s elrepül az égbe.

Ébredésem most már nem kér folytatást.
Nem bír el a szív több gyötrő látomást.
A fájdalmas kép távozik, de nem múlik el.
Mert olyan kép volt az, mi a valóságba visz el.

Egy nap rátalálok az ecsetre, elérem a vászont.
És akkor átfestem vele rémálom-valóságom.
Visszafestem portrédra szemed gondos kékjét.
Megidézem szívednek végtelen vidékét.

2019. október 5.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


molnarne2020. március 20. 15:53

Nagyon szépen megírt versedhez nagy szívet hagyva szeretettel gratulálok:ICA

gypodor2020. március 20. 08:25

Szép és igényes vers!!!
Tetszik
Szívvel
Gyuri

feri572020. március 20. 06:09

Szomorú, nagyon szép versedhez Alexander
Szívvel gratulálok.
Szeretettel várlak én is a versemnél
Üdvözlettel
Feri

John-Bordas2020. március 19. 21:26

Szép a versed,szivvel jelöltem kedvencnek,(2) ölel János

Csendhangjai2020. március 19. 20:24

Szomorúságodat, szépen versbe foglaltad!
Szívvel gratulálok:
Klára

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom