Szerző
Vers

A verset eddig 73 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. március 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

John-Bordas, VaradyEndre, Zsuzsa0302, 1 láthatatlan tagunk

Gáspár Katalin

Míg meghal bennem a virág

Kértem, vártam,
Adtam s jártam
Meg már sokszor
Ezt az utat.
Újra, újra elhibáztam,
Amikor hittem,
Túl sokáig vittem
A terhet.
Végül is minden ajtó
Egy másik ablak,
Ahol több vár,
Mint a maszlag.
Ahol elég ha vagyok,
Önmagam,
S nem kell másért
Feladnom a szavam.
Túl hevesem vágytam,
Borultam, fogtam
A semmit.
Ezért kapok most ennyit.
Néhány kegyes szót,
Könnyet,
Az emlék, mi kicsit is
Köthet.
Viaskodhatok a múlttal,
Jövőt már úgyse utal...
Csak még több kínt,
Míg meghal.
Bennem a virág,
Ami már nem virágzik,
Sokkal inkább fázik
A hűvös télben.
S még cseng a nyár szele,
Ami oly langyos,
Rég volt tüzes, harcos.
Eljárt az idő felette.
Megette
Az, mi amúgy alkotta,
Egy-két szóval felfalta,
Vesztébe sodorta
Mindkét oldalt a hite,
Telibe bombáz az ige:
Meghalt!
Persze, él még,
Csak őszintén, semmivé lett.
Tovább nem törtet,
Nem vidám, nem laza.
Már nem ugyanaz a haza.
Már nem meleg az ágy.
Nem rumli a szoba.
Nem vegyes a készlet,
És nem is lesz már soha.
Hallottam, ahogy dobog.
Láttam, ahogy kicsordult.
Éreztem, ha fájt,
És fájt, amikor megfordult.
Keserű már minden,
Pedig azt hittem, együtt jár.
Mindig együtt
A tél és nyár.
De újra csak tévedtem.
Mindig téved a szív, ami vak.
Leggyengébb így e tag,
Mi mostanig boldoggá tett.
Reményét vesztett,
Kisajtolt szív,
Fölöslegesen hív.
Utoljára adtam a lelkem,
A szívem oda,
Mit kiszakított.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


VaradyEndre2020. március 5. 18:34

Szép és elgondolkodtató versedhez szívvel gratulálok.
Endre

Zsuzsa03022020. március 5. 17:27

Szomorú szép versedhez szívvel gratulálok.
Szép napot kívánok jó egészségben, békességben.

Szeretettel: Zsuzsa

John-Bordas2020. március 5. 15:07

Ez talán a legművészibb szakítás/ elengedes vers amit olvastam jó ideje,kitűnő alkotás,gratulalok a 2 szivvel,ölel János

donmaci2020. március 5. 13:58

Szép szomorú versedet szívvel olvastam. Józsi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom