Szerző
Vers

A verset eddig 55 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. március 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Selmeczi Viktória

Krisztina

Krisztina, még sosem hívtalak így.
Fura íze van a névnek, mint a víz.
A lelkemben még ó vágyak égnek,
Ezért nem tudlak elengedni téged.

Kellettél, hát neked én miért nem?
Tele van most kérdésekkel a fejem.
Nem hiányoztam? Nem emlékszel rám?
Vajon te is annyit gondoltál énrám?

Mondd, miért voltál ennyire gyáva?
És miért szerettelek úgy, hiába?
Évek telnek, kísértesz álmomban,
Azóta Téged kereslek másokban.

De itt az idő, tovább kell lépni,
Többé nem gondolni rád, nem remélni,
Félek, hideg a szívem, mint a tél,
Mert te féltél, és csendben elengedtél.

2019. április 17.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Zsuzsa03022020. március 5. 17:49

Elgondolkodtató versedhez 1. szívvel gratulálok.
Szép napot kívánok jó egészségben, békességben.

Szeretettel: Zsuzsa

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom