Elengednél?
Gondolkodtam rajtad, vajon velünk mi van most,
a képzeletem szárnyal, összeszed minden koszt.
Ami megmaradt bennem, és repült valaha,
a maradék lelkem így hullott több ezer darabra.
Próbáltam nyújtózni, kapálóztam érted,
hogy ne fulladjak bele abba,
ami már régen szénné égett.
Így hát elengedem örökre lelkedet,
és végre az én lelkem is
megpihenhet most már nélküled.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
alex.cabeyo(szerző)2020. május 26. 00:23
@szombati: így van. ezért próbálom én is kiírni magamból a fájdalmat.
mert ha egyszer megfogta a szívemet,
többé nem engedi el a lelkemet.
Törölt tag2020. május 15. 08:18
Törölt hozzászólás.
Zsuzsa03022020. március 4. 15:10
Elgondolkodtató versedhez szívvel gratulálok.
Szép napot kívánok jó egészségben, békességben.
Szeretettel: Zsuzsa