Szerző

Bognár Pál

Életkor: 29 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 62 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. január 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

feri57, John-Bordas, 1 láthatatlan tagunk

Bognár Pál

Emlékeim

Én nem tudom, mit jelent boldognak lenni.
Tudod, én szeretem az esőt.
És szeretem magamban mélyen eltemetni
a fájdalmat, az éltetőt.
Gyökerei lehúzódnak zúzott kő közé,
s alább, a csend közé.
Mi, mint sűrű iszap,
elnyel, mit belé ejtek.
Én így felejtek.
S a csend csak szívja,
szívja magába.
Az emlék gyökeret sző
lelkem vásznába.
Szilaj, dagadt törzse
tartja gerincem,
kopasz ága karcol,
levele nincsen.
Érzem, ahogy pulzál
bennem a tehetetlen.
Hogy is kéne így
boldognak lennem?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


casper002(szerző)2020. január 29. 10:47

Köszönöm szépen!

John-Bordas2020. január 27. 19:12

A kettes szivvel olvastam,ölel János

feri572020. január 27. 18:30

Nagyon szép fájdalomversed
Szívvel olvastam
Szép verseid vannak Pál
Üdvözlettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom