Szerző

Kisvárdai Noémi

Életkor: 17 év
Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 90 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. január 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Kisvárdai Noémi

Fájt

Minden, mit tettem... nem miattad volt,
minden, mit reméltem... csak érted volt.
Gondolataim száza feléd szállt,
s később gondolatok száza belém állt.

Semmit nem tudtál, mert nem akartam, hogy lásd,
mosolyt láttál ott, hol szenvedés járt.
Mosolygós lány, ez voltam mindig, ez így volt,
de ha azt mondtam, jól vagyok, ki kérdezte meg, hogy biztos?

Senki nem tudta, szenvedek belül,
s végül én voltam, ki velem szemben ült.
Ki hallgatott s válaszolt
s azt mondta, ez döntések száza volt.

Nem hirtelen feltörő, viharrengeteg,
lassan áradó folyók tengere.
Gondolatok száza, mely elmondaná neked,
mondatok ezre, mely ellentmond veled.

Szenvedtem, láttalak, hallottalak,
s volt, hogy kezemben tartottalak.
De nem volt benne vad zene,
halkan csak egy dallam szólt, s ez volt az én felem.

Elmondtad, mit is érzel?
Vagy csak a nyugalmadat kérted?
Rossz volt látni más karjában,
de elmondani nem lett volna fair játszma.

Továbbra is csak reméltem
s az életemet nem éltem.
Ragyogtál nekem a sötétben,
s nem láttad, nekem elég ez.

Kerested másban a tökéletes figurát,
de nem láttad, hogy én adtam a karikatúrát.
Éreztem, hogy te is érzed,
de te a lelked félted.

Ha szemedbe néztem, tüzet láttam,
ezért volt, hogy inkább arrébb álltam.
Elléptem egy lépést, hisz neked arra kell, hogy járj,
én pedig ott maradtam s néztem a fényt, melyben jársz.

Ragyogni láttalak pont, mint mindig,
szeretlek: ez a szó, mi engem elnémít.
Túl sok minden változna s emberek száza kárhozna,
engem pedig mindenki mindig csak átkozna.

The girl who loved another girl.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


5206162020. február 4. 20:02

Szívet hagyok a versednél. Sándor

szombati2020. január 18. 11:33

Kedves Noémi!

Őszinte, tartalmas jó, mély lélekből fogant igaz alkotás.
Versed nagy szívvel lett kedvencem.
S figyelőmmel követlek tovább
Szeretettel várlak én is verseimnél.
Üdvözlettel.
Tisztelettel.

Tibi

feri572020. január 17. 20:46

Nagyon szép versedhez
Szívvel gratulálok
Feri

TURIKARI682020. január 17. 17:02

Kedves Noémi. Érezni hogy írásod zsigerből jött. Szivvel gratulálok hozzá. Ha valaki segítséget kér, akár rímszótár vagy más költők véleményét, annak a műnek nincs lelke.
Kívánom hogy mindíg légy önnmagad .

TURIKARI682020. január 17. 16:57

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom