Szerző
Domahidi Klára

Domahidi Klára

Életkor: 50 év
Népszerűség: 21 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 328 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. január 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (10)

Domahidi Klára

Világ szegénye

Csikorgó hideg, vacog a táj is,
zúzmarás ágon kis veréb fázik.
Süvöltő szélben hóbucka épül,
bús nyomortanya fehérré szépül.

Rozzant kalyiba hóvárrá válik,
teliholdfényben csillog, szikrázik.
Hó súlya alatt tető beomlik,
Fagykirály őrült kacaja hallik.

Távoli tanya világtól zárva
a hófogságban felmentést várna.
Vacog a kályha, áram rég nincsen,
üres a kamra, elfogyott minden.

Eláll a vad szél, hópehely táncol,
öreg apóka havat lapátol.
Gyöngül ereje, lázas a teste,
társa magánya, szomorú kedve.

Álmában tündér tüzet rak, táncol,
mosolygó arccal beteget ápol,
meleg levest nyújt feléje csöndben,
s ekkor az álom eloszlik ködben.

Beteg, éhező, nyomorgó senki,
rád már e földön nem gondol senki!?
Utolsó gyertya kialvó fénye,
reggelre nem él világ szegénye.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


HanyeczKaroly2020. január 9. 12:44

Az az álombeli tündér nem talált társat a földön, aki segített volna a szegény apókán. De Odaát személyesen Jézus fogadta, és kárpótolta bőven a szomorú halálért.
Nagyon szép verset írtál. Szívvel, szeretettel olvastam: Karcsi

Domahidiklara(szerző)2020. január 9. 09:53

Mindenkinek köszönöm a hozzászólást.
Örülök, hogy tetszett a versem.
Klára

MolnarEva2020. január 9. 08:50

Nagyon szép vers, szívvel olvastam.

gypodor2020. január 9. 08:23

''Álmában tündér tüzet rak, táncol,
mosolygó arccal beteget ápol,
meleg levest nyújt feléje csöndben,
s ekkor az álom eloszlik ködben.''
A világ -sajnos- tele van szegénnyel, nyomorgóval, koldusbotra jutott emberrel.
Erős és jó a vers!
6.
Gratulálok
Gyuri

be.jozefina2020. január 9. 07:49

Szomorù,de mèg mindig vannak ilyen sorsù emberek.Gratulàlok a vershez!

feri572020. január 9. 06:45

Nagyon szép sors versed
Szívvel olvastam
Feri

John-Bordas2020. január 9. 01:23

Klára,versed igazi költőt mutat,aki lát és érez,ez a vers nagyon szépen szerkesztett költemény,sajnálom,hogy csak egy szívet adhatok,olellek szeretettel,János

szombati2020. január 8. 21:48

Sok hasonló sors van.
Nagy szívvel.
Szeretettel.
Tibi

5367712020. január 8. 21:13

Kedves Klára!
Gyönyörű verset hoztál ide!
''Távoli tanya világtól zárva
a hófogságban felmentést várna.
Vacog a kályha, áram rég nincsen,
üres a kamra, elfogyott minden.''
Vajon hány ilyen sorsú ember van? Nagyon megérintő a veersed, gratulálok!
Szívet hagyok és figyelőmben követem a verseidet!
Üdvözlettel:
József

molnarne2020. január 8. 21:08

Nagyon szépen megírt szomorú versedet szeretettel szívvel olvastam:ICA

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom