Szerző
Berkes Zoltán

Berkes Zoltán

Életkor: 40 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 79 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. december 31.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Berkes Zoltán

Az álmok és az eszmélet földjének határán

I.

Zavaros dolgokat álmodtam...
Összehúzódtam egy penészes sarokban, és a szemeim
a nem látható dolgokat kutatták lelkem zegzugos
labirintusában.
Az utcatáblák mind zsákutcát mutattak.
Jövőbe futó, holt álmok kavargó porfelhőiből
előbukkanó pompájukban.
Hangom elveszett a születő káosz madárszárnyainak
tollfelhőiben.
Felverték a régóta nyugvó kétkedés üzekedő hordáit,
melyek mint a férgek, zabáltak belülről.

II.

Tudod, ma nem hittem.
És ott állt a gólem földből, sárból.
Üvöltött. Az avar szólt a gyökerek hangján.
Mély s bús szava ujjmutatás az ég felé.
A vérző ég felé.
Vérerek mélyéből feltörő sikoltás.
A száradó ágak fájdalma, miket a szél
tép ketté.

 III.

A tenger felől jön majd...
Vízbe fúlt csecsemők holttestei vigasztalják.
Pikkelyek takarják lelkét, akár a hüllőket.
Sikamlós testét csápok ölelik.

Átkos vér, mely idehívta.
Idehívta eonok messzi kútjából.

Ember volt, ki a szót szólta, de a mélység felelt.
A zátonyok nászának idején.
Gyönyörű volt, mikor folyt ereiből az istenek itala.
Megszületett.

IV.

Zsibbadok, minden részem a halál násztáncát járja.
Mikor önmagam fuldoklásának tengere néz rám.
Gyöngyszem,
mit az iszapos part sodort felém.
Elér a végtelen mámor, a halál szele simogat, mint
anya a gyermekét.
Ölelem a messzi csillagok sóhajtó neszét.
Dobol a végítélet.
Bénult karok szaggatják az ég kék vásznát.

IV/b.

Zsibbadok, minden részem a halál táncát járja.
Mikor önmagamban fuldokolva új tengerek partjára
vetődöm, simogat, mint anya a gyermekét.
Csillagok sóhajtó neszében verik az ég kék vásznát.
Dobok szólnak, harci indulók.
A vér a fekete gyöngy áldozata, ereim örök élet itala.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Knoska(szerző)2020. január 6. 20:32

Köszönöm feri57

feri572020. január 6. 18:29

Álomszép versedhez Zoltán
Szívvel gratulálok
Feri

Knoska(szerző)2020. január 2. 15:45

Sörözök :)

L.T.2020. január 2. 14:19

Mit szívsz,
míg írsz...?

;-)

Knoska(szerző)2020. január 1. 17:22

Köszönöm.

Metta2020. január 1. 17:17

Tetszik a b változat.
Szívvel gratulálok első versedhez itt a Poeton.
Figyőmbe vettelek.
Szeretettel kívánok Nagyon Boldog Új Évet!
Margit

Knoska(szerző)2019. december 31. 14:51

Megtisztelsz, köszönöm.
Elnézek majd feléd is megigérhetem.

BUÉK neked is !

szombati2019. december 31. 14:44

Kedves Zoltán!

Ütős az egész.
A - b, nekem is jobban..
Versed nagy szívvel lett kedvencem.
S figyelőmmel követlek tovább.
Szeretettel várlak én is verseimnél.
Üdvözlettel.
Tisztelettel
Boldog Új évet kívánok neked és szeretteidnek!

Tibi

Knoska(szerző)2019. december 31. 14:11

Köszönöm.
Hosszú folyamat volt mire elkészült.
A negyedik szakasznak nem terveztem két verziót, de nem akartam lehagyni a b-t vagy vagy alapon hátha betalál mindkettő

Caspiano2019. december 31. 13:43

IV/B tetszik a legjobban, utolsó sor erősen beüt.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom