Önfeláldozó szonett
Egy szép napon majd rád találok
Fájó sors-utak szent porán,
S a sok nagy csavargás után
Végre hát meglelem az álmot.
Az angyalkarjaidba hullok
Fáradtan, gyötörten, bénán,
Majd észrevétlen és némán
Vágyaiddá s kedveddé foszlok.
Tiéd leszek és érted leszek,
És minden egyes lélegzetet
Csak miattad fogok venni,
Hogy még itt maradhassak veled,
És amíg nem leszek semmi,
Mindent neked tudjak adni.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Motta2019. december 28. 19:36
Szép vallomásodat szívvel olvastam
Motta
feheryndigo2019. december 28. 13:59
Őszinte, érzelemgazdag versednél szívet hagyok és kívánok neked csupa szépet és jót, bőséget hozó, boldog új évet! Krisztina
Zsuzsa03022019. december 28. 12:58
Szép vallomásversed szeretettel, szívvel olvastam. Egészségben, jó szerencsében gazdag új évet kívánok! Zsuzsa
John-Bordas2019. december 28. 12:43
Jól megirtad,ölel János szeretettel
gypodor2019. december 28. 12:07
Szép,hangzatos, nagy szavak.
Szeretettel
Boldog új évet
Gyuri
Törölt tag2019. december 28. 10:57
Törölt hozzászólás.