November végén
Ködbundás, deres november
jéglovait korbácsolva
rárontott a csendes tájra,
rázúdult a domboldalra.
Dér lepte be az erdőt,
a csacsogó kis patakot,
ághegyei fázó fáknak
jajveszékelve ropognak.
Megcsillanó, szomjat oltó
tavat páncéllal lezárta,
megtépázta, felborzolta
madaraknak tollruháját.
Fut, reszket riadtan vadnyúl,
összebújik a vadkonda,
menekül a szarvascsorda
erdő mélyén, bokor alatt.
Útját nem állhatta város,
ember nem menekülhetett,
de a zimankós szeleket
kifogták a fűtött helyek.
Kifogta a bunda, sapka,
meleg nadrág, téli csizma,
dühönghetett kinn november,
nem hőkölt meg tőle ember.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
kicsikincsem2019. december 2. 13:42
Szívvel gratulálok.
Ilona
Metta2019. december 2. 08:34
Csodás versednél szívet hagyok!
Szeretettel!
Margit
ksh(szerző)2019. december 1. 11:16
@536771: köszönöm szépen minden szíved. Üdv.
ksh(szerző)2019. december 1. 11:15
@donmaci: köszönöm szépen , kedves Józsi.
ksh(szerző)2019. december 1. 11:15
@Vilmos01: Köszönöm szépen. Üdv.
ksh(szerző)2019. december 1. 11:15
@Pflugerfefi: örülök, hogy szépnek találod. Üdvözlettel, Hajnalka
Vilmos012019. december 1. 09:39
nagyon szép vers gratulálok
sok szeretettel
donmaci2019. november 30. 15:55
Csodaszép versedhez szívvel gratulálok: Józsi
5367712019. november 30. 14:31
November végi pillanatokat tükröző versedre a 3. szívet adom., és figyelem is verseidet! Üdvözlettel 536771 József
Pflugerfefi2019. november 30. 14:06
Nagyon szép természet kèpek!
Szivet hagyok!
Feri.
ksh(szerző)2019. november 30. 13:23
@feri57: Nagyon örülök, kedves Feri. Üdv.
feri572019. november 30. 10:32
Csodálatosan szép természetversed Hajnalka
Első Szívvel olvastam
Feri