Latinovits
Dallal, ősi dallal zenélek,
Sámánként verem a billentyűt,
Hangom néha rám szól mélyen,
Rokonom a csend és lehűt,
Ha túljátszanám játékom.
Mert komédia ez halkan suttogva.
És az őrjöng, aki csalfa, vékony
Szálon táncol az őrület határát súrolva.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
feri572019. november 30. 08:43
Nagyon szép emlékezésversed megfogott, nagyon tetszik.
Óriási Szívvel gratulálok.
Nagyon szép verseid vannak, örülök, hogy végre ide találtam.
Balázs,mától a Figyelőmben követem tovább a verseidet/remélem te is/
Nagy szeretettel várlak én is a versemnél
Nagy elismeréssel és tisztelettel
Feri
Sida2019. november 29. 14:59
Kétszer is elolvastam, de csak 1 szívet lehet adni.
Tetszik.
Si