Keresztül az éjszakán
Botladoznak álmaim,
amint lépdelek az idő
széthullott ágain.
Öntudatlan percek közé rejtett
éber pillanatok mellett,
az éjszaka csapdáit kerülgetem.
Napjaim kihűlő nyomát
lerázhatatlan gondok
falkái szaglásszák kéjjel.
Lihegésük a párnám.
A holnap valahol
ott gubbaszt árván.
Mint lyukas pohárból,
csorognak az órák.
Lombok árnyai kapaszkodnak
a vadul dühöngő szélbe.
Csillagok küldenek
kódolt üzeneteket,
a felhők mögé
jeleket firkálnak az égre.
Hajnali fények selymét
ha tenyerembe zárom,
az talán segít. Letörlöm velük
homlokom izzadságcseppjeit.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
szombati2020. január 14. 14:38
Szépen kifejező versedhez nagy szívvel gratulálok!
Üdvözlettel.
Szeretettel.
Tibi
gypodor2019. november 25. 08:36
Egyedi
Gratulálok
Gyuri
m.falvay2019. november 24. 21:07
Szép különleges álom képek .
Szívvel Miki
Zsuzsa03022019. november 24. 13:12
Nagyszerű versed szívvel, szeretettel olvastam! Szép napot kívánok: Zsuzsa
JohanAlexander2019. november 24. 12:55
Lajos, nagyszerű vers.
acsbalint2019. november 24. 10:36
szívvel
ÁB