Szerző
Vers

A verset eddig 123 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Bozó Mónika Veronika

Téridő

Lebegek a térben,
súlytalan lelkem életben tart,
ösztönöz e varázs...
S az idő síkjain szállingózó
pillanatfoszlányok.
Mámor dobban a csendben,
melyet álmok szőttese kelt életre
a fohászok végtelenjéből.
Hála száll ajkamra,
mely színesre festi a szférákat,
elringat az idő tengere,
dallamra gyújtva
a világok ajkait.

2019. november 16.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kapocsi.ancsa2019. november 26. 19:51

Mindig ott lebeg a majd
...

John-Bordas2019. november 22. 21:56

Figyelőt és szívet hagytam szépen megírt versednel,ölel János

elena152019. november 22. 19:07

Nagyon tetszett.
Nagyon sok szeretettel Elena

feri572019. november 22. 17:59

Álomszép alkotásod Mónika
Szívvel olvastam
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom