Stern Ilona

Az utolsó találkozás

Eljött a nap, hogy megköszönjem,
fájó szívvel búcsút intsek mindenkinek.
Lassan lejár az Úrtól kapott percem,
vége a haláltusának, el kell mennem.

Már várnak odafenn meleg öleléssel,
de ti ne sírjatok, ne hullajtsátok könnyetek.
Ez az életnek a torz teste,
megszületünk s meghalunk egyszer.

Majd emlékezzetek rám!
Gyújtsatok néha egy szál gyertyát!
Most végleg búcsúzom, erőm elhagyott.
vigyázzátok egymásra, legyetek boldogok.

Elcsitult a hang, üres lett minden,
nem mozdul a kéz, már nem integet.
Csak nézi meredten azt az egy helyet,
véget ért egy élet, végleg elment.

Hát nyugodjon békében a teste,
legyen könnyű néki a földi lepel.
Mi itt állunk megtörve, sebezve,
fájdalom marcangolja lelkünket.