Szerző
Vers

A verset eddig 151 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Tóth Gabriella (Toga)

Lépcsőn az út

Embernek lenni!
Ennyi!
Mindig annak, ami.
Mindig annak, aki.
Lépcsőn az út
Felemel és letaszít,
A sors ad és vesz,
Lehet tévút,
Lehet igaz,
Lehet mocsár,
Lehet gaz,
Van egy határ,
Létezik,
Hogy egy ember feladja elveit,
De míg teheti,
S lábát a földön megveti,
Kezelheti a perceket,
Ismerőst és idegeneket
Emberhez méltón,
Mint egy a sok közül,
Ki általuk üdvözül.

Ha a jelek elfogynak az úton,
A lámpák kiégnek,
S csak emléke marad a távoli fénynek,
Ha elfogy a remény,
S feladni kész,
Ne vess rá követ,
Mert napot nap követ,
S ki tudja, Téged hová vezet?

2019. november 14.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Toga(szerző)2019. november 23. 06:27

@John-Bordas:, @Kicsikinga: @kicsikincsem:
Köszönöm a figyelmet.
Köszönöm.

John-Bordas2019. november 22. 22:31

Jó versedet a 4 szivvel olvastam,ölel Janos

Kicsikinga2019. november 22. 18:13

Kiváló!

kicsikincsem2019. november 22. 16:11

Szívvel olvastam.
Ilona

Toga(szerző)2019. november 22. 15:41

@feri57: köszönöm.

feri572019. november 22. 15:03

Nagyon szép mindennapok versed Gabriella
Szívvel olvastam
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom