Életút
Újra veszem most a lantom:
Elmesélem kis kalandom.
Hogy’ éltem meg a világot,
Ültethessek szép virágot.
Akármerre jártam-keltem,
Jó ég tudja, mit kerestem!
Ismerkedtem barátokkal,
Nem bírtam már az átokkal.
Ezért tőlük elfordultam,
Mikor majdnem felfordultam.
Igyekszem jó útra térni,
Magamban tán istent vélni.
Egy a célom most: a törvény,
El ne rántson semmi örvény!
Igazság, mi megszabadít,
És a békét adja majd itt.
Népeket is tanítani,
Minden hívőt vidítani.
Születik az igaz váltság,
Úgy szűnik meg minden álság.
Hirdethessem nagy tetteit,
Ördögnek lesz csak veszte itt.
Legyen minden tanítványa:
Pusztuljon már a hitványa!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
kicsikincsem2019. november 22. 16:39
Szívvel gratulálok kedves Zoltán.
Ilona
sinka.460415eva2019. november 22. 14:34
Újra csak gratulálni tudok a versedhez!
gypodor2019. november 21. 18:04
Ragrímes ugyan, de szép!
Gratulálok
Gyuri
feri572019. november 21. 18:03
Nagyon szép szabadságversed Zoltán
Szívvel olvastam
Feri
Eci2019. november 21. 15:40
Kedves Zoltán! Nagyszerű alkotás! Szívvel, szeretettel Edit