Szerző
Nagy Anna Liliána

Nagy Anna Liliána

Életkor: 27 év
Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 62 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Nagy Anna Liliána

Az idő

Panasz

Ott szemben a kis hegy felemelkedik,
mialatt a többiek eltűnnek a síkságban.
Az idő újra megfogalmazza magát,
és belesüllyed a szomorúságba morzsáról morzsára...
"Az idő, drágám, meggyógyít minden sebet",
mintha a kétnyelvű visszhangok mondanák ezt,
De semmi, de semmi nem változik meg itt,
ez a fájdalom megmarad és nem fog eltűnni.

(Panasz)
"Gyenge lettem, megöregedtem,
és maga az idő tett engem lassúvá...
És amint behunyom a szemem a szomorúságban,
köröttem ezer évszak csak jön és megy..."

Elég erős, hogy elfedjen mindent,
és elég kegyetlen is ahhoz, hogy felfedje,
De minden seb és sebhely,
amit visel, az nem kényszerít semmire
és nem is csókol, amivel meg tudna gyógyítani.

Az idő semmit, semmit, semmit nem gyógyít...
Rosszhiszeműen elfordul és nevet.
Elhagy téged megtörten,
és ad még egy sebet, hogy el ne feledd...

Hívj "vaknak", ahogyan gyötrődöm,
számolom az órákat, évszázadokat...
A fájdalom növekszik
és lángol ezekben az időszakokban,
képtelen láthatatlanná válni, nem hajlandó megszűnni...

Az idő semmit, semmit, semmit nem gyógyít...
Eltol mindaddig,
amíg bele nem merülünk más emberi testbe.
Az idő semmit, semmit, semmit nem gyógyít...
Megdermeszt néhány megnevezhetetlen szégyennel...

(Panasz)
"Az idő karmai közt elvesztem.
Azt mondják:
Nincs remény számodra a Földön.

Az idő vagy enyhít vagy talán siet...
- Mindenesetre mindig rosszabbra fog fordulni...
Az idő gyorsan elröppen, az idő megáll,
- Senkit nem állít meg, és te csapdába estél.
De én a fényről álmodok..."
- Sosem válik valóra...

(Összegzés)
"Bárcsak halott lennék és végső békében pihenhetnék...
De még a fényűzés halála sem gyógyíthatja
meg a sebeket, evégből az idő sem tudja soha"

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gypodor2019. november 19. 13:01

Tetszik.
Az idézőjelek mindig kérdeznek!
Gyuri

feri572019. november 19. 12:50

Szomorú, nagyon szép alkotás Anna
Szívvel olvastam
Feri

lorso2019. november 19. 12:43

Mély és elgondolkodtató sorok!
Zsolt

John-Bordas2019. november 19. 11:54

Figyelovel és első szivvel olvastam komplikált Szép versedet,olellek szeretettel,John

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom